Ajánlat
	Hol vagyunk mi a teremtéstől? Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, aki az őssejtekkel kapcsolatos kutatásokról, klinikai próbákról, illetve az utóbbi időben sajnos megjelent visszaélésekről is beszélt. Emberkísérletek helyett szigorúan ellenőrzött módszerek kellenek Vendégünk volt Dr. Regéczy Nóra őssejtkutató. Rejtélyes őssejtkezelések Kínában
	Ajánlat
	Csodálatos őssejtek - az őssejtek alapvető típusai és forrásai Embrionális őssejt-tenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek Őssejtek létrehozása terápiás klónozással Őssejtek a magzatvízből Őssejtek klónozása petesejt nélkül? A felnőtt őssejtek alapvető tulajdonságai A felnőtt őssejtek meglepő rugalmassága A felnőtt őssejtek a gyógyításban Őssejtek alkalmazása szem-, szív- és cukorbetegségben A felnőtt őssejtek sejtgyógyító képessége Beteg lábakat mentettek meg őssejtekkel Debrecenben A szaglóhámot helyreállító új őssejttípust fedeztek fel Mégis újranőhetnek az elveszett hajhagymák A hám-őssejteket szabályozó kulcsgén felfedezése

A manchesteri egyetem kutatói embrionális őssejtek (úgynevezett ES-sejtek) segítségével vizsgálták, hogy miként képesek bizonyos tumorsejtek vándorolni a szervezet különböző szövetei között - amely képességük miatt olyan nehéz a rák kezelése. Chris Ward és munkatársai a ráksejteknek azt a különleges képességét tanulmányozták, amely lehetővé teszi, hogy a sejtek kiszakadjanak eredeti helyükről, és eljussanak a test egészen különböző pontjaira.

Az egészséges hámszövetre (nem csak a bőrre, hanem minden külső vagy belső felszínt borító hámszövetre) jellemző, hogy sejtjeik szorosan kapcsolódnak egymáshoz, így alakítva ki stabil határoló rétegeket. Amikor azonban a hámsejtek tumoros elfajulása előrehalad, megszűnik a stabil, hámszövetre jellemző (úgynevezett epitél-jellegű) struktúra, a sejtek megváltoznak, mozgékonyabb, úgynevezett mezenchimális alakot vesznek fel (ezt a többlépéses, bonyolult sejtbiológiai folyamatot nevezik a kutatók epitelo-mezenchimális átmenetnek).

A mezenchimális (kötőszövet-jellegű) sejtek nem tapadnak olyan erősen egymáshoz, átmenetibb szöveteket építenek fel, melyben a sejtek könnyebben vándorolhatnak. Mivel hasonló változások az embrionális fejlődés során természetes módon is végbemennek, a brit kutatók embrionális őssejteken végezték vizsgálataikat.

Dr. Ward és munkatársai a Molecular Biology of the Cell című szaklapban publikálták eredményeiket. "Azt találtuk, hogy az embrionális őssejtek spontán mennek át olyan változáson, mely nagyon hasonló az epitelo-mezenchimális átmenetre. Elveszítik azokat a fehérjéiket, melyekkel egymáshoz tudnának tapadni, és olyan más fehérjéket kezdenek kifejezni, melyek a vándorló ráksejtekre is jellemzőek. Mivel az ES-sejtek akármeddig növeszthetők a laboratóriumban, és közben megőrzik embrionális sajátságaikat, könnyedén vizsgálhatók ezek a tulajdonságok. Az ES-sejtek vizsgálatával máris felfedeztünk egy olyan új faktort, mely ezt az átmenetet szabályozza. Azt reméljük, hogy a további vizsgálatok a ráksejtek vándorlásának újabb komponenseit tárják majd fel, és újabb terápiás alkalmazások kifejlesztését segítik elő."

A csoport az egyik legfontosabb olyan fehérjét tanulmányozta, mely a sejtek összekapcsolásáért, a hámszövetek összetartásáért felelős. Azt találták, hogy az E-cadherin nevű fehérje nemcsak hogy összekapcsolja a sejteket, de blokkolja egy olyan fehérje működését, mely a sejtek mozgékonyságát fokozza. E kettős működés nagy jelentőségű célponttá teszi az E-cadherint új gyógyszermolekulák számára. 

Korábban igen nehéz volt ennek az átmeneti állapotnak a vizsgálata, mivel a folyamatban egyszerre mindig csak kevés sejt vett részt. A felismerés, hogy a laboratóriumban tenyészthető ES-sejtekben spontán végbemegy az átmenet, megteremti az egyszerűbben kivitelezhető vizsgálatok lehetőségét.

A tumorsejtek igazi veszélye az, hogy átlépik a szöveti határokat és szétterjednek a szervezetben. Ha többet megtudunk azokról a mechanizmusokról, melyek ezt a képességüket lehetővé teszik, olyan új gyógyszereket fejleszthetünk, melyekkel ártalmatlanná tudjuk tenni őket.

Regenerációs medicina és köldökzsinórvér

Napról napra növekszik az őssejt-átültetésre váró betegek és azon betegségek száma, ahol gyógyulást remélhetünk az őssejtektől. Ezeket az új, kísérleti gyógyítási módszereket regeneratív medicina néven ismeri az orvostudomány. A regeneratív medicina egyik fő lehetősége, ha magukat az őssejteket juttatják be a beteg szervezetbe. Ezek az őssejtek lehetnek saját és más szervezetből származó őssejtek is. Néhány betegség esetében már a nyugati világban is megkezdődtek a klinikai vizsgálatok e tekintetben, azaz már embereken próbálják az eljárást. Fontos, hogy ezekben az esetekben egyelőre csak szöveti (nem embrionális) őssejteket alkalmaznak, amelyek egyik fontos forrása a köldökzsinórvér.

A köldökzsinórvérben lévő őssejtek kinyerését nem kísérik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális őssejteknél jellemzőek. Ugyanakkor még sokkal "rugalmasabbak" a kifejlett szervezetben lévő őssejteknél. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.

[origo]