A remények szerint már a közeljövőben egyre nagyobb ütemben bővül az őssejtekkel biztonságosan, ellenőrizhető módon kezelhető betegségek köre. A regenerációs orvoslásban nagy szerephez juthatnak majd a legkönnyebben, fájdalom- és kockázatmentesen begyűjthető köldökzsinórvér-őssejtek, amelyek képesek arra, hogy a csontvelőt, a vért, az immunrendszert, illetve különféle szöveteket alkotó fő komponensekké alakuljanak. A köldökzsinórvérben található nagyszámú őssejt is képes arra, hogy a károsodott területre juttatva a károsodott szöveteket regenerálja. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként már ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.

Jelenleg több ezer kutató dolgozik az őssejtbiológia területén. Számos program, rendelet, anyagi eszköz segíti a kutatást. Ennyi munka nem veszhet kárba

A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. Az egyik végső cél az, hogy a szervezeten kívül lehessen előállítani olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek éppen szüksége van, majd ezeket a betegbe transzplantálva regenerálni lehessen a sérült szövetet, szervet, életműködést.

A regenerációs medicinának nevezett terület másik lehetősége, ha magukat az őssejteket juttatják be a beteg szervezetbe. Ezek az őssejtek lehetnek saját és más szervezetből származó őssejtek is. Néhány betegség esetében már a nyugati világban is megkezdődtek a klinikai vizsgálatok e tekintetben, azaz már embereken próbálják az eljárást. Fontos, hogy ezekben az esetekben egyelőre csak szöveti (nem embrionális) őssejteket alkalmaznak, amelyek egyik fontos forrása a köldökzsinórvér.

(X)

[origo]