Őssejtek a köldökzsinórvérben
	Gyakorlati szempontból igen fontosak a köldökzsinórvérben lévő őssejtek. Ezek kinyerését nem kísérik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális őssejteknél jellemzőek. Ugyanakkor még sokkal "rugalmasabbak" a felnőtt szervezetben lévő őssejteknél, bár embrionális társaik potenciáját már nem érik el. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.
	Ajánlat
	Hol vagyunk mi a teremtéstől? Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, aki az őssejtekkel kapcsolatos kutatásokról, klinikai próbákról, illetve az utóbbi időben sajnos megjelent visszaélésekről is beszélt. Emberkísérletek helyett szigorúan ellenőrzött módszerek kellenek Vendégünk volt Dr. Regéczy Nóra őssejtkutató.
	Ajánlat
	Csodálatos őssejtek - az őssejtek alapvető típusai és forrásai Embrionális őssejt-tenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek Őssejtek létrehozása terápiás klónozással Őssejtek a magzatvízből Őssejtek klónozása petesejt nélkül? A felnőtt őssejtek alapvető tulajdonságai A felnőtt őssejtek meglepő rugalmassága A felnőtt őssejtek a gyógyításban

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése őssejtekkel: biztató eredmények

A vércukorszint megfelelő szabályzásához szükséges inzulint a hasnyálmirigy ún. béta-sejtjei termelik, az 1-es típusú cukorbetegség esetén azonban a sejtek pusztulása miatt nem termelődik kellő mennyiségű inzulin.

A brazil Sao Paolo Egyetem munkatársai a betegek saját, a keringő vérből kinyert vérképző őssejtjeit juttatták vissza a páciensek szervezetébe, amelynek eredményeként a betegek döntő többsége már nem szorult külső inzulinpótlásra a terápiát követő egy éven belül. A vizsgálat csekély számú résztvevővel zajlott, így ezek csak előzetes eredményeknek tekinthetőek, több kutató szerint azonban ennek ellenére is figyelemreméltóak.

A sejtbeültetést követően egy évvel mindössze egyetlen betegnek volt szüksége a külső forrásból származó inzulinra. A maradék 14 betegből négy még 21 hónap elteltével sem szorult inzulinpótlásra, egy betegnél pedig a vizsgálat teljes hossza alatt, összesen 35 hónapig tartott ez az időszak.

Egyelőre nem teljesen világos, hogy az őssejtek milyen módon hatottak a betegek szervezetére: elképzelhető, hogy új immunsejtek jöttek létre belőlük, amelyek fokozottabb védelmet biztosítottak a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjei számára, de az is lehet, hogy magában a hasnyálmirigyben jöttek létre újabb inzulintermelő béta-sejtek. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek csak a nagyobb szabású klinikai vizsgálatokat megelőző kezdeti eredmények.

Emberi szívbillentyű csontvelői őssejtekből

Brit kutatók a világon elsőként hoztak létre csontvelői őssejtekből származó emberi szívbillentyűt - a kutatók szerint a beültetésre is alkalmas szívizomszövetek három-öt éven belül már alkalmazhatóak lesznek, amennyiben a klinikai vizsgálatok sikeresnek bizonyulnak.

Az őssejtekből létrehozott szívbillentyűk prototípusait állatmodelleken - várhatóan juhokban vagy disznókban - tesztelik majd, ezek a kísérletek még ebben az évben megkezdődhetnek. Az őssejtekből létrehozott szívbillentyűk emberekbe történő beültetésére az optimistább becslések szerint mindössze öt évet kell várni.

A szívbillentyűk betegségeit jelenleg mesterséges úton előállított billentyűk beültetésével kezelik, amelyeknek gyakran életmentő szerepük is lehet, azonban korántsem tökéletesek: az élő szövetek funkcióit nem képesek megfelelően ellátni, így például nem érzékelik a véráramlásban bekövetkező változásokat, és nem tudnak ennek megfelelően reagálni. A betegeknek folyamatosan véralvadásgátló gyógyszereket kell szedniük, gyermekek esetében pedig a növekedés során többször is szükség lehet a mesterséges billentyűk cseréjére. A kutatók szerint az őssejtekből létrehozott szívbillentyűkkel ki lehetne küszöbölni ezeket a problémákat.

Sejtátültetéssel is megállítható lenne a látásromlás

Világszerte milliókat érintenek a látásért felelős idegsejteket elpusztító, vakságot okozó ún. degeneratív szembetegségek. Az idegsejtek más betegségeihez hasonlóan sajnos ezekben az állapotokban sem áll még rendelkezésünkre hatékony kezelési módszer. A látásvesztéshez vezető idegsejt-károsodás kezelésében az őssejtek alkalmazását is próbálják, egyelőre azonban nem értek el áttörést.

Amerikai kutatók most új megközelítéssel próbálkoztak a degeneratív szembetegség miatti látásvesztés megállítására. Nem őssejteket, hanem a fejlődésben kissé már előbbra tartó ún. idegi elősejteket használtak az átültetésnél. Ezek a sejtek az őssejtekből keletkeznek a fejlődés korai szakaszában, további fejlődésük során pedig a központi idegrendszer különböző sejtjeivé alakulnak. Ezekkel a sejtekkel mások már sikereket értek el az idegrendszer degeneratív betegségei - például Parkinson-kór - kezelését modellező állatkísérletekben a károsodott idegsejtek megóvására, de a retina megbetegedésének kezelésére korábban még soha nem alkalmazták őket.

Az átültetett sejtek ugyan nem alakultak át retinasejtekké, hanem a még életben lévő saját sejtek működését támogatták. Az őssejtek e tulajdonságához egyre nagyobb reményeket fűznek a különféle betegségek kezelésében.

Tovább javította az eredményeket, amikor genetikailag úgy módosították a beültetésre szánt sejteket, hogy azok képessé váltak egy az idegsejtek szempontjából védő hatású anyag - egyfajta növekedési faktor - termelésére is. Az átültetett sejtek a megfigyelési időszakban is folytatták az osztódást. A vizsgálat négy hónapja alatt azonban nem alakult ki túltermelődés a sejtekből (azaz rosszindulatú elváltozás) a kísérleti állatokban. Ezt a veszélyes folyamatot az eddigi őssejtkísérletek során főképp az embrionális őssejtek alkalmazásánál tapasztalhatják.

[origo]