Őssejtek a köldökzsinórvérben
	Gyakorlati szempontból igen fontosak a köldökzsinórvérben lévő őssejtek. Ezek kinyerését nem kísérik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális őssejteknél jellemzőek. Ugyanakkor még sokkal "rugalmasabbak" a felnőtt szervezetben lévő őssejteknél, bár embrionális társaik potenciáját már nem érik el. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejttranszplantáció forrásaként ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.
	Ajánlat
	Hol vagyunk mi a teremtéstől? Vendégünk volt Dr. Sarkadi Balázs akadémikus, aki az őssejtekkel kapcsolatos kutatásokról, klinikai próbákról, illetve az utóbbi időben sajnos megjelent visszaélésekről is beszélt.
	Ajánlat
	Csodálatos őssejtek - az őssejtek alapvető típusai és forrásai Embrionális őssejt-tenyészetek előállítása - hagyományos és új módszerek Őssejtek létrehozása terápiás klónozással Őssejtek a magzatvízből Őssejtek klónozása petesejt nélkül?

Őssejt-sorozatunk eddigi cikkeiben áttekintettük az őssejtekkel kapcsolatos alapfogalmakat, majd az egyelőre kísérleti kutatási fázisban lévő embrionális őssejtekkel, ezek előállítási lehetőségeivel foglalkoztunk. A következő részekben az egyes betegségek esetében már évtizedek óta alkalmazott felnőtt (pontosabban nem embrionális szervezetben lévő) őssejtekről olvashatnak, amelyek klinikai alkalmazása már a modern sejtterápiában is megkezdődött. A felnőtt őssejtekkel kapcsolatos alapvető tudnivalók mellett mindig bemutatunk egy friss tudományos eredményt is. A felnőtt vagy más néven szöveti őssejtek egyik speciális és nagy remények elé néző típusát a köldökzsinórvér-őssejtek képviselik.

A kutatók világszerte egyre nagyobb lendülettel vizsgálják azokat a folyamatokat, amelyek meghatározzák az őssejtek szaporodását és fejlődését. E folyamatok mesterséges irányításával elvileg bármilyen sejttípus bármekkora mennyiségben létrehozható. Őssejtek alkalmazásával lehetőség nyílna sérült vagy beteg sejtek, szövetek pótlására, cseréjére, ezáltal a legkülönbözőbb betegségekben szenvedőkön lehetne segíteni. Csak néhány példa: Parkinson- és Alzheimer-kór, különböző idegrendszeri sérülések és az agyvérzés, égési sérülések, érrendszeri- és szívbetegségek, cukorbetegség, reumás betegségek, de az őssejtek reményt nyújtanak majd egy vak vagy lebénult embernek is.

Őssejtek a felnőtt (nem embrionális) szervezetben
 
Már az 1960-as években felfedezték, hogy a felnőtt szervezet is tartalmaz őssejteket (a felnőtt kifejezés a továbbiakban azt jelenti, hogy nem embrionális korban lévő szervezetről beszélünk). Ezeket a felnőtt vagy más néven szöveti őssejteket először a csontvelőben találták meg. Az egyik típusról, az úgynevezett vérképző (hematopoetikus) őssejtekről rövidesen kiderült, hogy ezekből alakul ki és pótlódik a vér minden sejttípusa, azaz a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. Az ugyancsak a csontvelőben felfedezett ún. sztrómális csontvelői őssejtek egy jóval vegyesebb őssejtcsoportot alkotnak, amelyekből csont-, porc- és zsírszövet, illetve egyéb kötőszövet-típusok sejtjei alakulhatnak ki.

Ezek nem voltak váratlan felfedezések, hiszen a felnőtt szervezet normális működéséhez (például a vér folyamatos megújításához), illetve sérülések és egyes betegségek esetében is szükség van arra, hogy új sejtek képződjenek. Valóban ez a szövetek mélyén megbújó felnőtt őssejtek legfontosabb feladata: szükség esetén képesek osztódni és a megfelelő sejtekké fejlődni (differenciálódni).

Azóta számos más szövetben is felfedeztek felnőtt őssejteket, főleg az utóbbi években gyorsultak fel az ilyen irányú vizsgálatok. A csontvelőn kívül szöveti őssejteket jelenlétéről számoltak be a keringő (perifériás) vérben, az erek falában, a vázizomban, a bőrben, a májban, a foggyökerekben, sőt az agyban is.

Ez utóbbit különösen nehéz volt "megemészteni" a tudományos közvéleménynek, mert szinte dogmaként tartotta magát a nézet, hogy a kifejlett agyszövet nem képes a megújulásra. Az 1990-es évek végén aztán egyértelműen kiderült, hogy a felnőtt agy is tartalmaz olyan őssejteket, amelyekből kifejlődhetnek az idegrendszer főbb sejttípusai (a neuronok vagy idegsejtek, továbbá az ún. asztrociták és az oligodendrociták).

Ma már egyre inkább úgy látszik, hogy kivétel nélkül minden szövet tartalmaz őssejteket, csak még nem mindenhol találtuk meg őket. Nagyon fontos azonban megjegyezni, hogy a felnőtt őssejtek minden szövetben igen kis számban vannak jelen, ezért begyűjtésük nehéz és összetett feladat.

A felnőtt őssejtek egyik speciális előfordulási helye a köldökzsinórvér (ebből is érzékelhető, hogy a "felnőtt" kifejezést valóban a nem embrionális értelemben használjuk). A köldökzsinórvér-őssejteket sokkal egyszerűbb begyűjteni és elkülöníteni, mint a legtöbb más felnőtt őssejtet. Óriási előny, hogy a folyamat nem jelent beavatkozást magába a szervezetbe, a beavatkozás mind az újszülött, mind az anya számára fájdalommentes.

Következik: A felnőtt őssejtek meglepő "rugalmassága"