Hisztizik a gyermek
	Zokogva rugdossa a falat, és mindent eldob a kezéből? Minden gyereknek van hisztis periódusa. A hisztiző gyermeknek két célja van a hisztériával: hogy érzelmi reakciót váltson ki belőlünk, haragt, dühöt, bármit, cask érezze, hogy reagáltunk rá, emellett pedig kíváncsi arra, hoy hol vannak a határai, meddig mehet el, a szülő mennyit enged meg neki. Valószínűleg az arany középút és a helyesen alkalmazott tekintély a kulcs.
	Ajánlat
	Az A-vitamin B1-vitamin Szülés utáni depresszió - első rész Születés utáni depresszió - második rész Couvade-szindróma A Down-szindróma Pszichológusunk: Vizin Gabriella Szülőszoba-szemle Anyának készülünk Az apa, mint szülő Mit vigyél magaddal, mikor szülni mégy A minőségi idő Kismama-diéta

Minden gyereknek van hisztis periódusa. Kinek hosszabb, kinek rövidebb ez az időszaka - függ ez a gyermek egyéniségétől, körülményeitől és a hisztire adott szülői választól. Rövidíteni ezen az időszakon nem tudunk, de meghosszabbítani igen könnyű.

Igazuk lehet az idősebbeknek, amikor azt mond- ják, hogy a hisztis gyereket "át kell lépni", türelme- sen figyelmen kívül hagyni, vagy meglepő vála- szunkkal kizökkenteni.

Olyan anyáról is tudunk, aki kétségbeesésében lefeküdt az ordító gyermek mellé a földre, és u- gyanúgy ordított; ettől a gyermek annyira megle- pődött, hogy azonnal elhallgatott.

A hisztiző gyermeknek két célja van a hisztériával: hogy érzelmi reakciót váltson ki belőlünk, haragt, dühöt, bármit, cask érezze, hogy reagáltunk rá, emellett pedig kíváncsi arra, hoy hol vannak a határai, meddig mehet el, a szülő mennyit enged meg neki. Miért van az, hogy az otthon hisztis, aka- ratos, makrancos gyermek az óvodában példásan viselkedik? Valószínűleg az arany középút és a helyesen alkalmazott tekintély a kulcs.

A lehető legrosszabb, amit egy gyermekkel tehe- tünk ebben az időben, hogy mindent ráhagyunk, vagy mindent mi akarunk irányítani az életében. Ez az a korszak, amikor megpróbál függetlenedni, megpróbál maga dönteni, de kevés a tapasz- talata, bizonytalan és magabiztos egyszerre.

Határozott, következetes korlátokat kell állítani, de gondosan meg kell válsztani, mikor milyeneket állítunk. a azon vesszük észre magunkat, hogy túl sokszor kell nemet mondani, akkro túl sok korlátot állítottunk, és nagyon kimerítő egy kétéves körüli gyermek akaratáal állandóan szembemenni.

A következetesség elkezdése már az első perctől ajánlott, főleg annak tudatában, hogy ma az szá- mít jó anyának, ami mindent megenged a gyer- meknek, körbeugráljaés csak neki él. Sok anya úgy érzi, hogy  gyermeke az élete értelme, és ezzel olyan terhet tesz gyermeke vállára, amit az nem tud elhordozni, mert nem az ő feladata.

Valóban, akkor, ha ez nem jár közvetlen életve- széllyel - nem az úttest közepén kezd hisztizni a gyerek -, hagyják nyugodtan, és igyekezzenek tu- domást sem szerezni az eseményről. Ha látja a gyerek, hogy dühösek vagy idegesek emiatt, akkor elérte célját, mert érzelmi reakciót váltott ki.

A legrosszabb, ha miden erővel igyekeznek rájönni hisztijének a kiváltó okára, s a gyermek kívánságának eleget is tesznek, mert akkor a kicsiben rögződik az a tapasztalat, hogy céljai elérésének ez a módja.

Nem lesz-e baja a gyereknek, ha a fejét dühében a földhöz verdesi? Ilyen eredetű maradandó sérülést még nem láttam. Úgy tűnik, azért kellő óvatossággal, inkább csak látványosan csinálják ezt a mutatványt.

A hisztinek egy egészen szélsőséges esete, amikor a kisgyerek elkékül, megmerevedik és nem vesz levegőt. Ez szaknyelven az affekt apnoe.

Ez elég ijesztő kép, s addig, amíg az ideggyógyászati kivizsgálás alá nem támasztja, hogy csak erről van szó, ne is nyugodjanak meg!

Gyöngyösi Csilla