Ajánlat
	Evési problémák Az ijesztő asztma Most nem fegyelmezünk Bőrünk betegségei: az ótvar Sportoljunk okosan Átköltözik hozzánk Az ő nyelvükön Nem akar lefeküdni Úristen, vérzik! Nagyszülők csatasorban Játsszunk valamit! Én és a szeplőim Nem akar aludni A sport és az élet Rossz lehelet kicsi korban Háromnapos láz Egy kicsi mozgás mindenkinek kell Éjszakai kirándulások Vészhelyzet a flakonok közt A kevesebb néha több Tanítsuk meg veszíteni Kezünkben a kulcs Hinta és egyensúly
	Ajánlat
	Fejlődési kisokos babákhoz Piros, gyulladt popsi Amiről nem szívesen beszélünk Hajas hitek és tévhitek Ha jönnek, ha nem jönnek Oltásrend Cini-cini muzsika Kemény ellenfél: a Rota-vírus Könnyes szemek Fél év alapozás Folyadék és diéta Gyarapodunk, gyarapodunk Tapogassunk kedvünkre Ne versenyezz a világgal Szeparációs szorongás Együtt és külön Hasfájós babák Véreset bukik Gyermekkori halláscsökkenés Kancsalság Nem ilyennek képzeltem Szeretettel az önbizalomért

Tojástrükk

Ezt a varázslóknak való kis trükköt először eljátszhatjuk gyerekeinknek, aztán megtaníthatjuk őket, hogyan tudják a "varázslattal" elkápráztatni barátaikat is.

Hozzávalók: egy nyers és egy főtt tojás. "Fogadjunk" valamiben a kicsivel, hogy ha ő megkeveri a tojásokat úgy, hogy mi nem látjuk (korától, ügyességétől függően az asztalon, háta mögött, stb.), akkor is biztosan ki fogjuk tudni választani, melyik a kemény, melyik a nyers tojás, ő pedig nyugodtan megtörheti azt, amelyiket keménynek gondolunk.

Mi a titkunk? A nyers tojás, ha megpörgetjük, alig 1-1,5 fordulat után meg fog állni, míg a kemény tojás nagyon jól pörög körbe-körbe.

Családi eső- és hómérő

Hozzávalók: egy műanyag flakon, éles kés (szülőknek)

Az üveget kb. a felső harmadánál elvágjuk (lefejezzük). A felső részt fejjel lefelé fordítva (kupak nélkül) beletesszük a flakonba - ez lesz a tölcsér, ami nem csak bevezeti az "esőnket" a gyűjtőbe, de védi is azt a párolgástól, szennyeződéstől. Állítsuk a palackot egy nyitott helyre, ahol szabadon beleeshet az eső, majd mérjük meg valamivel (centi, vonalzó, ujjunk, stb.), mennyi csapadék esett.

Családi madáretető

Még ha nincs is saját udvarunk saját fával, ahova kiakaszthatjuk, a gyerekek nagyon élvezik az elkészítését is. Kitehetjük az erkélyre, odaadhatjuk a nagyiéknak, vagy kivihetjük egy parkba is (már ha vállaljuk, hogy rendszeresen fel is fogjuk tölteni).

Hozzávalók: egy literes papír tejesdoboz, tűzőgép, hurkapálca, madzag, madáreledel

A tejesdobozt mossuk ki alaposan, majd a tetejét csukjuk be.

Kétféleképpen is készíthetjük: ha alulról töltjük újra, a doboz tetejét tűzőgéppel csatoljuk össze, majd egy ragasztószalaggal rögzítsük a felső élét, és zsákvarró tűvel fűzzünk át rajta egy madzagot, amivel felköthetjük majd a fára.

Ha a kartondoboz áll, az aljától kb. 4-5 cm-re vágjunk egy kb. 5 cm széles kis ablakot két egymással szemben lévő oldalára (a két oldalsó és az alsó oldalát kell kivágni). Hajtsul fel, és dróttal vagy madzaggal rögzítsük a dobozhoz, hogy az ablak nyitva maradjon. (Ezen az ablakon keresztül tudjuk majd egy tölcsér segítségével utántölteni a madáretetőt.)

Ezután kb. 1-1,5 cm-rel alatta fúrjunk egy lyukat az ablakok alá. (Ezt a két feladatot mindenképpen a felnőttek végezzék.)

A lyukakon dugjunk át egy hurkapálcát, ceruzát vagy vékony faágat, amibe a madárkák megkapaszkodhatnak majd.

(Másik elkészítési mód: Ha alul csak akkora lyukat akarunk vágni, amin éppen kipotyognak a magok, akkor a teteje lesz az utántöltő-nyílás. Ilyenkor a doboz alsó harmadánál vágunk egy "etetőnyílást" két szemben lévő oldalra, amin egyszerre csak néhány magocska fér ki (ki kell kísérletezni, mekkora lyuk szükséges ehhez), majd a doboz másik két (lyukatlan) oldalát metsszük be kb. az oldal harmadáig ék alakban. Ezt a bemetszést felhajtva egy kapaszkodót is létrehoztunk a madárkáknak. A dobozt a tetejénél összefogva akasszuk egy madzagra, amit a fára köthetünk.)