Bármikor kialakulhat
	Asztmás roham gyakorlatilag bármely életkorban bekövetkezhet. Az egy év alatti babáknál azonban nagyon ritka, mert ez a rohamokban jelentkező nehézlégzés, fulladásosnak tűnő köhögés sokszor allergiás eredetű, és a légutaknak is időbe telik, amíg túlérzékenységi reakciójuk kialakul.
	Ajánlat
	Most nem fegyelmezünk Bőrünk betegségei: az ótvar Sportoljunk okosan Átköltözik hozzánk Az ő nyelvükön Nem akar lefeküdni Úristen, vérzik! Nagyszülők csatasorban Játsszunk valamit! Én és a szeplőim Nem akar aludni A sport és az élet Háromnapos láz Egy kicsi mozgás mindenkinek kell Éjszakai kirándulások Tanítsuk meg veszíteni Még mindig bepisil Felelősségünk teljes tudatában Valamit valamiért Múlnak a gyermekévek Családi büntetőszőnyeg Mozgáshiány és diszlexia Kezünkben a kulcs Képzeletbeli barát

A túlérzékenység - allergia - hatására a betegek a környezetükben előforduló ingerek valamelyikére - olykor többre is - fokozottan reagálnak, ami a légutak gyulladását válthatja ki. A fokozott reakció hatására egyfajta védekező mechanizmus indul be - a légutak vértolulást és zihálást okozva összehúzódnak -, melynek következménye súlyosabb esetben asztmás roham lehet.

Ma már szinte képtelenség lenne összegyűjteni, melyek azok az ingerek, amelyekre a gyerekek - de akár a felnőttek is - túlérzékenyek, allergiások lehetnek. Leggyakoribb közülük a lakásban összegyűlő por, a házi poratka, különböző növények virágpora, bizonyos vegyszerek, a kipufogógáz, de ingerlőek lehetnek az asztmások számára akár a fokozott testmozgás vagy stresszhatás, serdülőkorban a hormonális változások is.

A tünetek nagyrészt a fent említett fulladozó köhögésből, zihálásból, légszomjból állnak. A beteg nehezen fújja ki a levegőt, mellkasában nyomást érez, köhögési rohamai visszatérnek.

Kezelése nagyrészt a megelőzésre való törekvésből és a tünetek csillapításából áll. Ma már többféle, gyermekeknek is adható gyógyszer létezik, melyek folyamatos szedése lényegesen csökkenti a rohamok előfordulásának valószínűségét.

A rohamok alatt adható gyógyszerek többsége szájba fújható sray formájában kapható, hogy aktív alkotóelemei a belégzéssel rögtön a légutakba kerüljenek, így segítve azok tágulását. (Ha gyermekünk asztmás, ezeket érdemes mindig magunknál tartani, még ha régóta tünetmentes is. Jó, ha nincs rá szükség, ám ha mégis, legyen kéznél a segítség.)

A gyógyszerek szedését, adagolását, szedési idejét mindig beszéljük meg a gyerekorvossal (allergológussal, tüdőgyógyásszal), ne magunk próbáljuk meghatározni "az alapján, amit éppen tapasztalunk".

Ugyanígy kérjük ki a kezelő orvos tanácsát, javaslatát, ha asztmás gyermekünk sportolni szeretne.

Vannak szakemberek, akik előnyösnek tartják asztmás gyerekek esetében a sportolást, különösen az úszást, míg mások inkább lebeszélik erről a szülőket, gyerekeket - a betegséget, a rohamok gyakoriságát és lefolyását ismerő kezelő orvos pontos felvilágosítással tud szolgálni, gyermekünk esetében mi lesz az optimális megoldás.