Írjuk együtt!
	Először nyaralt együtt a család? A te babád hogy élte meg? És te - ti, szülők? Ki sem lehetett vontatni a vízből, vagy úgy kellett becsalogatni? Megijedtél, amikor először bukott le a víz alá, vagy lelkesen megtapsoltad? Barátságosan szóba állt minden idegen kisgyerekkel, vagy ijedten kapaszkodott a lábadba? Esténként könnyedén álomba szenderült, mint otthon is, vagy megzavarta az új környezet? Fenntartás nélkül megsimogatott minden állatot, vagy elhúzódott tőlük? Milyennek képzelted az első nyaralást a kicsivel, és milyen lett valójában? Oszd meg velünk élményeidet: írd meg a történetedet, a nyaralás kedves epizódjait vagy amit mindez számodra jelentett - néhányat oldalunkon is megjelentetünk belőlük, a szerencsések pedig könyvjutalmat is nyerhetnek a Babázóval. Beküldési határidő: 2009. szeptember 30.
	Ide küldheted a történetedet:
	Tárgynak írd be: Írjuk együtt! babazo@origo.hu
	Ajánlat
	Horrormesék Ne söpörjük a szőnyeg alá Gyógyfürdő a mindennapokra Betegen se unatkozzunk! Szabadtéri játékkal a jó szemekért Rend a lelke Játéktár Fessünk, fessünk valamit Nem játék a kanyaró Ha eljön az ideje Türelem, türelem, türelem

"Marci utálta a szeplőit. Ami azt illeti, volt is neki mit utálnia, mert hetvenhat szeplő virított az arcán. Pontosabban hetvenöt, mert egy - a hetvenhatodik - a füle cimpáján hivalkodott. Az igazság kedvéért el kell mondanom, hogy ebben az utálkozásban Marcinak egyáltalán nem volt igaza. Mert helyre kis szeplői voltak. Csinosak, jóképűek, vidorak. A legnagyobb akkora volt, mint egy jól táplált borsó, a legkisebb meg, mint egy fogyókúrázó mákszem. Ennek a legkisebbnek neve is volt. Úgy hívták: Szeplő Szepi. Ott lakott Marci orra tövén. Nos hát ezeket szidta-hordta folyvást Marci. Eladdig és olyannyira, hogy egy szép napon a szeplők megsértődtek.

- Még hogy mi vagyunk a csúnyák, ocsmondák, rútak, rettentőek?! Na megállj! - kiabálták.

S éjszaka, mikor Marci aludt, uzsgyi, kisurrantak az ablakon. Még az is, amelyik a füle cimpáján feszített, pedig a fülcimpánál előkelőbb hely nemigen létezik egy szeplő számára. Ott maradt Marci egy mákszemnyi szeplő nélkül, mivel - mondanom sem kell - Szeplő Szepi is ment a többivel.
Hogy merre mentek? Merre mehet hetvenhat sértődött szeplő? Neki a vakvilágnak..."

Emlékeztek Lázár Ervin kedves meséjére Marciról és az ő (eredetileg) hetvenhat szeplőjéről? Marci nem szerette őket, ennek az érzésének hangot is adott, így hát a szeplőkből szökevények lettek... Marci nagyon örült szeplőtlenségének, míg meg nem látta a tükörben azt a sápatag kisfiút...

Nem ismerte fel a hentes, az újságos, a fűszeres, a jegyárus, de még a saját édesanyja is nehezen. És ami az új arccal járt... na, az már tényleg nem tetszett Marcinak. El is indult megkeresni a szökevény szeplőit...

A mese végét nem árulom el... Hadd olvassa el mindenki saját (és kisgyereke) kedvére.

Az azonban bizonyos, hogy - akár a mesében - az arcon felbukkanó szeplők a külvilág számára gyakran sokkal vonzóbbak lehetnek, mint ahogy azt "tulajdonosuk" képzeli. Különösen, ha egy kisgyereket a szeplői miatt kezdenek el csúfolni, piszkálni a társai.

Ha hozzánk is szeplős apróságok bújnak esténként, olvassuk el nekik Marci történetét. És ha a társak elfogadásával is meg kell küzdeniük, próbáljuk elmesélni azt is, a szeplő természetes dolog, ők ettől nem lesznek sem jobbak, sem rosszabbak, sem okosabbak, sem butábbak; csak szebb, különlegesebb, még "egyedibb" lesz az arcuk, mindenekelőtt pedig nincs a szeplőben semmi csúfolnivaló.

A szeplő (ephelides) egyike a leggyakrabban megjelenő bőrelváltozásoknak. Teljességében jóindulatú elváltozásról van szó, amely önmagában semmiféle veszélyt, betegségre való utalást nem jelent.

Apró, jól körülhatárolt (nem szétterülő, mint némely anyajegy például), fakó vagy sötétebb barna kis foltok csoportjai (általában nem csak egy jelenik meg belőlük), amelyek elsősorban az arcon, a karon, vállakon, kezeken jelennek meg. Ritkábban érinthetnek azonban nagyobb bőrfelületet: hátat, mellkast, hasat, lábakat is.

Nem kizárólag, de valószínűsíthetően gyakrabban jelenik meg világos bőrű, szőke vagy vörös hajú gyerekeken (felnőtteken), mint sötét bőrű, sötét hajú társaikon.

A szeplős gyerekek bőre a többi gyerekénél is fokozottabban érzékeny a napfényre. Napozás után a szeplők is feltűnőbbé válnak, jobban látszanak, mint például a téli időszakban.

A szeplők miatt - és egyébként is - ajánlott egyszerre csak kevés ideig tartózkodni a napon, és inkább több rövidebb napozási szakaszt beiktatni, mint hosszasan kint tartózkodni. A szeplős gyerekek bőrét mindig védjük magas faktorszámú napvédő krémmel.