Klórgázok
	Érdemes tudni, hogy a klórtartalmú tisztítószereket tilos savas készítményekkel együtt használni. Ha például a vécé vízkőtlenítéséhez ecetet használunk, és mellette klórtartalmú vécétisztítót is öntünk a csészébe, olyan veszélyes klórgázok szabadulhatnak fel, amilyeneket az első világháborúban harci gázként is bevetettek.
	Ajánlat
	Rend a lelke Apasági nyilatkozat Együtt fürdés Szeretettel az önbizalomért Az az angyali első mosoly Viszonyaink a pocakkal Kiszáradás az első években Fessünk, fessünk valamit

A gyerekekkel történő otthoni mérgezések körülbelül felét okozzák a véletlenül lenyelt gyógyszerek. Második helyen a háztartási tisztítószerek, kozmetikumok, vegyszerek lenyeléséből fakadó mérgezések állnak. Hogyan védekezhetünk a balesetek ellen, és mit tegyünk, ha már megtörtént a baj?

Magyarázzunk, magyarázzunk, magyarázzunk

A gyerekeknek már egészen pici koruktól kezdve érdemes folyamatosan elmagyarázni: "Ez vegyszer/gyógyszer, veszélyes. Nem szabad". Az életkor növekedésével természetesen egyre többet mondhatunk a kicsiknek - például, hogy ha találnak valamit a földön, fiókban, mindig hozzák oda megmutatni, kérdezzék meg, szabad-e, ne tegyék rögtön a szájukba, mert veszélyes, stb.

Ezzel persze nem tudunk kivédeni minden veszélyforrást, de a gyerekek gyorsan megtanulják a szabályokat (még ha nem is mindig tartják be azokat), és az egyszerű tiltás mellett sokkal hatékonyabb lehet, ha azt is megmagyarázzuk nekik, miért nem szabad bizonyos dolgokat a szájába vennie, esetleg játszani velük.

Amíg kicsik a gyerekek, tartsuk a vegyszereket, gyógyszereket, tisztítószereket, kozmetikumokat magasan, elzárt helyen, eredeti csomagolásukban. A leghatékonyabb védelem a megelőzés lehet.

Tisztítószerek

A háztartási tisztító- és takarítószerek komoly veszélyforrást jelenthetnek a kicsik számára. A lefolyótisztítók, tűzhely- és sütőtisztítók, fertőtlenítők nagy része maró hatású lúgokat tartalmazhat, mely már a bőrre cseppenve is komoly sérülést okozhat.

Ezt még elkerülhetjük, ha akkor próbálunk takarítani velük, amikor a kicsik nincsenek a közelben, de a balesetek többsége a vegyszerek lenyeléséből adódik. A maró anyagokat tartalmazó tisztítószerek, háztartási vegyszerek komoly égési sérüléseket is okozhatnak, lenyeléskor a légutakba, bél- és emésztőrendszerbe kerülve pedig akár maradandó szövetkárosodás is kialakulhat.

Mit tegyek?

A kialakuló következmények természetesen nagy mértékben függnek a lenyelt anyag összetételétől és mennyiségétől, ezért fontos felmérni, körülbelül mekkora mennyiség kerülhetett a gyerek szervezetébe.

Ha mérgezésre gyanakszunk, mindenképpen hívjuk a háziorvost, mentőt, detoxikáló állomást vagy kórházat.

Amennyiben gyógyszer- vagy  alkoholmérgezésről van szó, és a kicsi nem vesztette el az eszméletét, mesterséges hánytatással próbálkozhatunk, amíg odaér a segítség. Ezt kiválthatjuk a garat ingerlésével, vagy itatással. Nagyon fontos azonban, hogy csak meleg ivóvizet itassunk vele (körülbelül fél liternyit), soha ne sós vizet vagy ásványvizet.

Ha maró anyagot nyelt, ne próbálkozzunk a hánytatással, mert a visszaöklendezett vegyszer ismét felmarhatja a már amúgy is sérült nyálkahártyát.
Régebben azt tartották, semmit nem szabad inni a mérgezést követően, még meleg vizet sem (ez egyes mérgező növények esetében valóban igaz), ma már azonban az az elterjedtebb nézet, a hánytatás és a méreg azonnali higítása érdekében meleg ivóvizet érdemes itatni (ha nem maró anyagról van szó).

Mivel a lenyelt vegyszermennyiség mennyiség nem mindig állapítható meg egyértelműen és azonnal, nagyon fontos az azonnali orvosi segítség, a diagnózis felállítása, illetve annak megállapítása, a kicsinek sikerült-e visszaöklendezni a mérgező anyagokat. Ne késlekedjünk - inkább kérjünk feleslegesen segítséget, mint hogy elmulasszunk, vagy figyelmen kívül hagyjunk bármilyen (esetleg láthatatlan) "gyanús jelet".

A kórház, orvos értesítése azért is hasznos lehet, mert konkrét tanácsokat tudnak adni, mit tegyünk, amíg megérkezik a segítség.