Félelmek
	Sokáig vitáztak azon, vajon van-e bármiféle ok-okozati összefüggés az MMR oltás és az autizmus, a cukorbetegség, illetve egyes gyulladásos bélbetegségek kialakulása között. Amíg a viták zajlottak, sok országban, köztük Írországban, Németországban, Nagy-Britanniában is voltak, akik nem adatták be a védőoltást. Ezzel párhuzamosan egyre több helyen jelentkezett járvány, sokszor súlyos szövődményekkel. Mára - hosszas, kielégítő méretű kutatások eredményeként - egyértelmű bizonyítékot nyert, hogy az oltásnak nincs köze az említett betegségekhez, a közöttük feltételezett kapcsolatot egyértelműen kizárták.
	Ajánlat
	Koraszülött babák Téli kimozdulás Kínoz a lábam Csípőszűrés újszülött korban Ha eljön az ideje Egy botrány margójára Regő nyaral Az első hetek zűrzavara Nem játék? Jó játék! Plüssállatok társaságában Befelé forduló mellbimbó Alma, alma, piros alma Lepke sapkában Néhány szó az alvásról Nyákleszívás Türelem, türelem, türelem Első vendégeink Rezgések a kiságyból Könnycsatorna elzáródás Nem hátráltat, segít Időjárás van Fiús napok Jaj, a hátam odavan Cumis, csőrös, sima Az éjszaka hangjai Labdák és golyók Első székletek Sok zöld nindzsa Csípések, marások Minden nap ünnep

Mi az?

A kanyaró (népi nevén vöröshimlő, latinul morbilli) egy rendkívül fertőző, nyállal, cseppfertőzés útján terjedő, vírus okozta megbetegedés amely elsősorban a gyerekeket érinti - leggyakrabban a 2-6 éves korosztályt -, de felnőttek is megkaphatják.

A kötelező védőoltások előtt általában járványszerűen jelentkezett, leginkább a nyári és őszi időszakban. Az enyhe (abortív) fajta szintén járványszerűen üti fel fejét a részlegesen oltott területeken; a sokszor súlyos szövődményekkel járó, rosszindulatú toxikus morbilli pedig máig gyakran sújtja a fejletlen egészségüggyel rendelkező országok fiataljait.

Okozója

A kanyarót a paramyxovirusok családjába tartozó RNS-vírus okozza. Ez a faj ugyan meglehetősen érzékeny - szobahőmérsékleten 1-1,5 óra alatt elveszíti fertőzőképességét -, de nagyon gyorsan terjed, és egy-egy tüsszentéssel szétszóródva a levegőben akár több embert is képes megfertőzni. A vírus köhögéssel, tüsszentéssel - cseppfertőzés útján - a szem kötőhártyáján és a légutakon keresztül jut a szervezetbe, majd a hámsejteken és a nyirokcsomókon szaporodik.

Tünetei

A betegség lefolyását három szakaszra oszthatjuk: a lappangás utáni lázas, hurutos bevezető szakaszt kiütéses fázis követi, majd megindul a hámlás időszaka.

A körülbelül 10 napos lappangási idő alatt levertség, fejfájás, étvágytalanság, bágyadtság, olykor hasmenés és hányás is jelentkezhet. Ezután a beteg belázasodik, nyaki nyirokcsomói megduzzadnak, szemei könnyesek, vörösesek lesznek, száraz köhögés, orrfolyás és egyéb, náthára emlékeztető tünetek jelentkeznek, a száj nyálkahártyáján pedig vöröses foltok jelennek meg. Ezek a kezdetben szürkésfehér, sószemcsére vagy darára emlékeztető kis kiemelkedések a kisörlő fogak magasságában az úgynevezett Koplik-foltok, melyek 14-18 óra elteltével általában eltűnnek, a helyükön pedig vörös foltok maradnak vissza.

A 4-5. napon először a fül mögött, a homlokon, majd az arcon, a karon, törzsön, egész testen vöröses, sokszor egymásba érő foltok jelennek meg. A bárányhimlővel ellentétben nem viszketnek, ha benyomjuk őket, mintha el is tűnnének a nyomás hatására - de meglehetősen ijesztő látványt nyújtanak. A kezdetben magas, majd múló láz a kiütések megjelenésével jellemzően ismét megugrik.

A beteg a kiütések megjelenése előtti 5. naptól a megjelenés utáni 5. napig fertőz.

Szövődmények

A kanyaró egészséges, "jó kondiban" lévő gyerekek esetében gyakran enyhe lefolyású, nem veszélyes, azonban súlyos, maradandó károsodással járó szövődményeket is okozhat, így minden esetben nagyon komolyan kell venni. 

A komplikációk egy részét maga a kanyaróvírus okozza, míg más esetekben a lefolyást baktérium okozta másodlagos fertőzések súlyosbítják. A vírus okozta szövődmények között olyan komoly betegségek is előfordulhatnak mint az SSPE agyi gyulladás, amely csak a kanyaró lezajlása után 10 évvel jelentkezik. Ritka betegségről van szó, mely 1 millió megbetegedésből körülbelül 20 esetben alakul ki; gyakoribbak a másodlagos bakteriális fertőzések, melyek középfül- vagy tüdőgyulladáshoz, bronchitishez (alsó légúti fertőzés), 1000-ből 1-2 esetben agyvelőgyulladáshoz is vezethetnek, illetve maradandó károsodással járó, az idegrendszert érintő szövődményeket okozhatnak.

Mit tegyek?

Mivel egyrészt komoly utóhatásai lehetnek, másrészt a tünetei nem egyértelműek, sok más betegség kórképével fedik egymást, mindenképpen szükséges, hogy mielőbb orvos vizsgálja meg a gyereket, ha felmerül a kanyaró gyanúja. (Ha a szeme nem vöröses, könnyező, és nincs láza, valószínűleg más betegségről lesz szó.)

Kezelés, gyógyulás

A kanyarónak nem létezik célzott kezelése. A fertőzés terjedésének megelőzése érdekében fontos az elkülönítés, az ágynyugalom, sok folyadék fogyasztása, és amennyire lehet, kerüljük az erős fényeket.

Szükséges lehet azonban a láz és a köhögés csillapítása. Ezt ugyanúgy tehetjük, mint máskor - az esetleg már jól bevált - láz- és köhögéscsillapítóval. Antibiotikumra nincs szükség, hiszen a kanyaró vírusos eredetű betegség; azt az orvos csak abban az esetben ír fel, ha a fülben, tüdőben másodlagos bakteriális fertőzés jelentkezik.

Körülbelül a 6. napon a kiütések kezdenek visszahúzódni - néhány hétig még némi elszíneződés lehet a helyükön, de maradandó heget nem hagynak -, majd a bőr hámlása jelzi a gyógyulás kezdetét, és pár nap alatt eltűnnek a foltok.

Ellenszer

A kanyaró egyetlen hatásos ellenszere, megelőzése a védőoltás. Ez ma hazánkban kötelező. Az elsőt 12-15 hónapos kor körül kapják a babák - a mumpsz és a rubeola vakcinával együtt: ez az MMR, azaz a morbilli, mumpsz, rubeola oltás -, melyet iskoláskorukban egy második, emlékeztető oltás követ.

Az MMR tehát három komponensű oltás, mely a kórokozókat gyengített változatban juttatja a szervezetbe, ahol azok szaporodni kezdenek, de a betegség tüneteit csak ritkán produkálják. (Olykor előfordulhat láz, kiütés az oltást követő 8-10. napon, de nagyon enyhe formában.) A többi védőoltáshoz hasonlóan így érik el az immunitást, ugyanis - csakúgy, mint a bárányhimlő esetében -, aki egyszer átesett a kanyarón, akár "legyengített" formában is, egész életére védetté válik.
(Annyira, hogy az egyéves kor alatti gyerekek, akiknek még nem adható be a védőoltás, édesanyjuk révén immunisak a betegségre, mert a védőoltást kapott vagy a kanyarón már átesett mamák antitestek formájában átadják a védettséget a babáknak, akiknek ez általában az első életévükre elegendő.)

Az oltás nem adható be lázas gyereknek, fertőző megbetegedés lappangási időszakában, terhesség alatt, egyéves kor alatt, károsodott immunrendszer esetén (AIDS-es betegeknek igen). Várandós kismamák és egyéves kor alatti gyerekek oltás helyett kanyaró elleni immunglobulinnal védhetők.