 |
![Forrás: [origo]](/i/0607/20060712testverek.jpg) |
 |
 Gyerekszáj-pályázat

|
 |
Arra buzdítjuk a szülőket, nagyszülőket, jegyezzenek fel annyi kedves bemondást, amennyit csak tudnak. A legjobbnak tartottakat pedig osszák meg velünk is: küldjék el nekünk e-mailben, írják meg, hol laknak, mennyi idős kisfiú vagy kislány örvendeztetett meg minket humoros mondásaival.
Tárgynak írják be:"Ő mondta".
Az általunk kiválasztott mondásokat összegyűjtjük és havonta megjelentetjük oldalunkon. |
 |
 Pályázat

|
 |
A gyerekszáj-történeteket erre a címre küldhetik:

 babazo@origo.hu

|
 |
Ajánlat
|
 |
Fogantatástól az óvodáig Lássuk a medvét! Közlekedjünk otthon Jégparádé Disney módra Bárányhimlő Ők mondták Az olvasható zene Állatságok, szekrénységek, csillagságok Történetek Zokniról Hangoskönyvek Levegőt sem veszünk nélküle Tánc a jégen
|
 |
Ajánlat
|
 |
Türelem, türelem, türelem Első vendégeink Rezgések a kiságyból Könnycsatorna elzáródás Nem hátráltat, segít Fiús napok Jaj, a hátam odavan Cumis, csőrös, sima Az éjszaka hangjai Labdák és golyók Első székletek Csípések, marások Minden nap ünnep Babaszoba, hosszú távra Szoptatás - szülés előtt Különleges játszótársak
|
 |
 |

|
Kisfiam, Robi mondásai 3,5 évesen:
Orrszívás. Utálja. Közben megengedem, hogy mesét nézzen. De alig hogy elkezdjük a műveletet, a mese (Tom és Jerry) véget ér. Vádlón így szól: "Látod? Most elijesztetted őket!"
"Anya, úgy szaladtam, mint akit villámba vágtak!"
"Anya, én úgy szeretlek, mintha dézsából öntenék!"
4,5 évesen mondja: "Anya, megpuszilnál?" (megtörtént) "Na, most már be vagyok fűzve, úgyhogy játszhatsz a Pókemberes játékommal a számítógépen!"
A másnapi ébredésről beszélgetünk, hogy ki ébreszt fel kit. Ezt mondja: "Majd úgy csináljuk, hogy én kiabálok neked, te pedig átjössz és felébresztesz, jó?"
Huncutul lopakodik. Kérdően nézek rá, mire megmagyarázza: "Én kémkedek! Előled!"
Anya: "Álmodj növényevő dínóval!"
Robika: "Azzal nem tudok, mert tegnap álmomban megette a késfogú dínó..."
Robika: "Anya, te szeretsz vizsgázni?" Anya: "Hát, nem tartozik a kedvenceim közé!" Robika: "Hát, az ovi nekem sem tartozik a kedvenceim közé..."
A szemébe világított a lámpa. Megkérdi: "Ki fényezetett a szemembe?"
Családi ebéd előtt így szól: "Én már tudom, hová ülök ebédnél! A múltam és a jövőm közé!" Kérdőn nézek rá, mire ő: "Apa a múltam, anya a jövőm."
5,5 évesen:
Betakarózik, majd megszólal: "Anya, ez a takaró olyan, mintha kesztyű nélkül hógolyóznánk!"
Szomorú. Beszalad a szobájába, majd csalódottan kerül elő: "Kerestem valami felvidítójátékot, de nem találtam..."
Robika: "Anya, mit kell csinálni, ha az emberek beleharapnak a virágba?" Nem értem a kérdést, ezért beszélek arról, hogy vannak ehető és mérgező növények, de ami a lakásban van, az általában mérgező. Robika lekonyuló szájjal: "Akkor csak szólok előre, hogy meg vagyok mérgezve..."
Vizsgálatra mentünk egy kórházba. Én már messziről láttam egy nőt, akinek az egyik szeme be volt kötve. Ismerve a kisfiamat, tudtam, ha elmegy mellettünk, és ő észreveszi, annak nem lesz jó vége. De hiába igyekeztem, meglátta és elragadtatva felkiáltott: "Nézd, anya, egy igazi kalóz!!!"
(Fábián Krisztina, Abádszalók)
A hároméves Benedekkel közvetlen közelről néztük, hogy aratja le a kombájn a búzát. A gyerek tátott szájjal nézte, majd kis idő múlva megszólalt: "Oda nézz, hogy szénporzik!"
(Bokrosné Hau Kármen)
Kislányom mézes kenyeret eszik. Természetesen minden csupa ragacs. Mikor észreveszem, persze nem hagyom szó nélkül. Még mosdás közben is csak fújom a magamét. Egyszer csak felém fordul, és nagyon komolyan azt mondja: " Háromig számolok, hogy abbahagyd ezt a nagy hisztit."
Négyéves kislányommal, Nórikával reggel készülünk az óvodába. Felkelés után első dolog a pisilés. Ráül a bilire, majd mikor kész feláll, és egy kicsit megtántorodik. Mire ő: "Jaj, mindjárt felborulok az álmosságtól."
(Kollár Béla)
Négyéves kisunokám, Zsoltika, egyik nap nagyon szomorú volt óvoda után. Kérdeztem, történt-e valami baj az óvodában. - Igen, mama. Az óvónéni rám szólt, hogy ne hangoskodjam, én pedig megsiratkoztam.
Nyáron Zalakaroson nyaraltunk. Zsoltika egész nap a vízben volt. Jöttek a másik nagymamáék meglátogatni bennünket, mire nagy büszkén elújságolta, hogy ő már tud úszni, mert "négy kipufogós a vízibugyija".
(Egy nagymama)
Négyéves Sára lányom a karomon lévő barna foltokat nézegeti. "Mik ezek rajtad?" - kérdi. "Anyajegyek"- válaszolom. Ezzel megelégszik, nem kérdezősködik tovább. Este a fürdésnél vetkőzik, és azt mondja: "Most légy szíves mutasd meg rajtam a Sára-jegyeket!"
Édesanyámmal és Sárával reggelizünk a kertben. Sára, aki általában vidám és imád a kertben étkezni, bánatosan üldögél a reggelije felett. Anyukám megkérdi, mi baja. "Fájok, mert megröccsent a lábam. Tudod, Nagyi, mindenkinek életében egyszer megröccsen a lába..."
Sára mondja a nála12 évvel idősebb bátyjának: "Ha majd te már akkora leszel, hogy szülhetsz nekem néhány gyereket, akkor majd feleségül vetetem magam veled, és boldogan élünk, amíg meg nem halunk!"
(Varga Csilla, Keszthely)
Ikerfiaimnak kistestvérük született. Bejöttek látogatni a kórházba, boldogan nézegették, majd egy kis idő múlva Tomi fiam megszólalt: "És hol van a Dani kistestvére?"
(Gottvalczné Tamás Eszter)
[origo]
|