Válasszunk okosan!
	Hazánkban az elmúlt tíz-tizenöt évben szintén különböző előjelű változások történtek. Megszűnt az addig piacvezető kiadók monopóliuma, s a sok kisebb-nagyobb új kiadó megjelenését alapvetően pozitív folyamatként is értékelhetnénk. Tény azonban, hogy a lehetőségek bővülésével rengeteg silány (gyerek)könyv is elárasztotta a piacot. Találhatók köztük tagadhatatlan piaci sikereket elkönyvelő, nagy nevű, de irodalmilag vitathatóbb értékű kiadványok, és szinte kézbevehetetlen, külföldről egy az egyben átvett, nem magyar gyerekekhez szóló, pongyola fordításban megjelent rémségek is. Természetesen nem ezekkel kívánunk elsősorban foglalkozni, de meg kell említenünk őket, éppen a "figyelemfelhívás" miatt: ha (gyerek)könyvet vásárolunk, szánjunk időt a gondos válogatásra. A befektetett idő sokszorosan fog megtérülni.
	Ajánlat
	Közlekedjünk otthon Jégparádé Disney módra Bárányhimlő Ők mondták Az olvasható zene Farsangi ötletbörze Állatságok, szekrénységek, csillagságok Harc a kilókkal Kórházba készülünk Az a rettegett fülfelszúrás Ők mondták A védőoltások védelmében Bujkál benne valami Lássuk a medvét! Idődoboz a babának
	Ajánlat
	Útmutató könyvek Egymást érő csodák Ügyeskedjünk egész évben! Fogantatástól az óvodáig Lássuk a medvét! Az olvasható zene Állatságok, szekrénységek, csillagságok Történetek Zokniról Hangoskönyvek "Kicsikről nagyoknak" Könyvajánló: Tessloff-Babilon Könyvkiadó Könyvajánló: Tündéri Lonka Olvasó leszek!

Ha kezdettől felkínáljuk választási lehetőségként az olvasást, nincs olyan apróság, aki ne figyelné élvezettel az apa vagy anya hangján megszólaló figurák történetét, ne követné élvezettel az eseményeket a történeteket kísérő illusztrációkon. A képek, mesék szereplői nagyon hamar "barátaikká" válnak, beépülnek mindennapjaikba; gyerekeink nem ritkán komplett mondatokat, szófordulatokat kölcsönöznek tőlük és adoptálnak a hétköznapi szituációkba - legtöbbször helyesen.

Nem csak az "olvassunk - ne olvassunk" kérdése vetődik így fel az ifjú szülőkben; ha szent meggyőződéssel hiszünk is az olvasás fontosságában, rögtön felmerül a következő kérdés: "mit olvassunk?". Megpróbálunk visszaemlékezni saját gyerekkorunkra, olvasmányélményeinkre, és mindannyiunkban felrémlik néhány mese, történet, amelytől bizony féltünk, amiket talán jobb lett volna nem is olvasni.

Van azonban néhány olyan "örökzöld", amelyre majdnem minden mai szülő emlékszik - és szívesen emlékszik. Amit még felnőttként is szívesen idéz fel, esetleg le is veszi a polcról, mert akár végiglapozni, akár emléket idézni tökéletes társaknak bizonyultak, függetlenül kortól, nemtől, minket körülvevő világtól.

Ezeket az örökzöld könyveket, sorozatokat, halhatatlan szerzőket próbáltuk összegyűjteni (a teljesség igénye nélkül) mai ajánlónkban.

Hazai arcképcsarnok

Marék Veronika (1937, Budapest )

Akinek elég a nevét kimondani, és mindenkinek eszébe jut Boribon, a játékmackó, Kippkopp, a gesztenyegyerek, a Kockás fülű nyúl vagy a Csúnya kislány - hogy csak a legismertebbeket említsük. Letisztult, egyetlen felesleges szó nélküli mondatait saját illusztrációi teszik feledhetetlenné.

Boribon és Annipanni sorozat (1970-1976): Boribon és Annipanni; Jó éjszakát, Annipanni!; Boribon születésnapja; Annipanni, hull a hó; Boribon és a hét lufi.

Kippkopp sorozat: KippKopp a fűben; KippKopp a hóban; KippKopp karácsonya; KippKopp és Tipp-Topp; KippKopp gyerekei; KippKopp és a hónapok.

Felelgetős könyvek: Játsszunk utazást! (Görög Júlia illusztrációival); Hol terem a sok gyümölcs?; Tegnap, ma , holnap; Vásároljunk valamit; A barátságos harapófogó.

Képeskönyvek: A Bem téri gyerekek (1956); Boribon, a játékmackó (1958); Laci és az oroszlán (1961,1974); A Csúnya kislány (1965).

Janikovszky Éva (1926, Szeged - 2003, Budapest)

Kucses Éva Csip-Csup című gyerekkönyvét 1957-ben Kispál Éva néven jelentette meg - ország-világ előtt azonban Janikovszky Éva néven vált ismertté.

Volt kiadói lektor, szerkesztő, főszerkesztő, minisztériumi főelőadó, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa magyar bizottságának elnöke, a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásáért tevékenykedő Staféta Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Írószövetség Gyermekirodalmi Szakosztályának elnöke; számos díjai között József Attila-, Ifjúsági, Gyermekekért, Móra-, Szent Imre- és Kossuth-díjjal is elismerték, megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjét és a Mosolyrend lovagjának is megválasztották - de aki mindezt nem is tudja róla, arra biztosan örökre emlékezni fog, hogy "rossznak lenni sokkal mulatságosabb, mint jónak lenni".

Gyerekkönyvei: Szalmaláng (1960); Aranyeső (1962); Te is tudod? (1962); Ha én felnőtt volnék (1965); Akár hiszed, akár nem (1966); Jó nekem (1967); felelj szépen, ha kérdeznek (1968); Bertalan és Barnabás (1969); Málnaszörp és szalmaszál (1970); Velem mindig történik valami (1972); Kire ütött ez a gyerek (1974); Már óvodás vagyok (1975); a nagy zuhé (1976); A lemez két oldala (1978); Az úgy volt... (1980); Már iskolás vagyok (1983); Már megint (1978); Égigérő fű (1999); Cvikkedli (1999).

Bálint Ágnes (1922, Adony - )

Mazsola és Tádé, Morzsa bátyó és Buksi, Tévé-Maci, Vízipók, a magyar Babar, Kukori és Kotkoda, a szeleburdi család és számos egyéb feledhetetlen figura és pillanat köszönhető a József Attila-díjas írónak, szerkesztőnek, dramaturgnak.

12 éves volt, amikor első meséje megjelent. 14 éves korában már folytatásokban közölték (saját illusztrációival) Fánni, a modern tündér című meseregényét. 1958-tól nyugdíjazásáig a Magyar Televízió munkatársa, ma is népszerű bábjátékok, forgatókönyvek kapcsolódnak nevéhez (Mi újság a Futrinka utcában; Mazsola; Frakk; Kukori és Kotkoda, stb.).

Ifjúsági regényeiből (A szeleburdi család, Hajónapló) Palásthy György készített filmet; fordítási között olyan kedvenceket is találhatunk, mint a Babar-család vagy a hazánkban a kilencvenes évek közepén mozikba került Garfield-rajzfilmek.

Mesekönyvei: Az elvarázsolt egérkisasszony (1940, 1961, 1975, 2001); Cimborák (1942, 2002); Foltoskönyökű (1962); Mazsola (1965, 1968, 1973, 1997, 2000, 2003, 2005); Megint Mazsola (1966, 2001); Mi újság a Futrinka utcában (1966, 2001); A Futrinka utca lakói (1966); Mazsola és tádé (1971, 2000, 2003); Szeleburdi család (1968, 1977, 1998, 1999, 2002, 2003); Brúnó kapitány (1968, 1999); A szitakötők szigetén (1969, 2000, 2003); Mit üzen a Tévé Kuckó? (1971); Frakk, a macskák réme (1973, 1990, 1998, 2000); Hajónapló (1974, 1980, 1990, 2000, 2003); Iskola a faliszekrényben (1975); Labdarózsa (1976, 2002); Repülő dívány (1977; 2002); Koránkelő darázs (1979); Frakk és a foci (1979, 1990, 1999); Labdarózsa lámpája (1981, 2002); Lepke az írógépen (1982); Hol a cica? (1982); Egy egér naplója (1983); Jó éjszakát, Maci (1983); Én vagyok a Tévé-Maci (1983); Micsoda pók a vízipók! (1985); Tündér a vonaton (1986); Az irigy kutya karácsonya (1987); Zöld erdőben jártam (1987); Madárfürdő (1988); Duruzsoló (1989); Szimat Szörény, a szupereb (1989); Vízitündér, vízimanó (2000).

Az "eredeti Frakk"

Lázár Ervin (1936, Budapest - 2006, Budapest)

A Tolna megyei Alsó-Rácegrespuszta neve mára elválaszthatatlan a magyar irodalom történetétől. Nem csak maga a név jelenik meg műveiben - elsősorban az írót ismertté tevő mesékben -, de az ott töltött gyermekkor minden pillanata, hangulata, inspirációja tetten érhető a sajátos, egyedi világban, melyet Lázár Ervin neve fémjelez.

Az 1964-ben megjelent Kisfiú és az oroszlánok című meséjét Réber László illusztrálta, akivel gyermekkönyveiben innentől folyamatos az együttműködés. Legyenek bár hivatalosan gyerekkönyvek, művei misztériuma talán éppen abban áll, hogy bármely életkorban olvassuk őket, mást mond nekünk; mintha mindenki számára tartogatna egy réteget, és minden réteg alatt húzódna még egy, még mélyebb rácsodálkozásra váró tartalom.

1974-ben József Attila-díjjal tüntetik ki, majd a következő évtizedekben Állami Ifjúsági Díjat, Anderesen-diplomát, Év Könyve jutalmat, Déry Tibor-jutalmat, IBBY-díjat, Soros-életműdíjat, MSZOSZ-díjat is magáénak tudhat. 1996-ban Kossuth-díjban, 1999-ben Pro Literatura díjban, 2005-ben Prima Primissima díjban részesül.

Művei: A kisfiú meg az oroszlánok (1964); Csonkacsütörtök (1966); Egy lapát szén Nellikének (1969); A Hétfejű Tündér (1979); Berzsián és Dideki (1979); Gyere haza, Mikkamakka (1980); Szegény Dzsoni és Árnika (1981); A négyszögletű kerek erdő (1985); Bab Berci kalandjai (1989); A manógyár (1994); Hapci király (1998).

[origo]