Gyerekszáj-pályázat
	Arra buzdítjuk a szülőket, nagyszülőket, jegyezzenek fel annyi kedves bemondást, amennyit csak tudnak. A legjobbnak tartottakat pedig osszák meg velünk is: küldjék el nekünk e-mailben, írják meg, hol laknak, mennyi idős kisfiú vagy kislány örvendeztetett meg minket humoros mondásaival. Tárgynak írják be:"Ő mondta". Az általunk kiválasztott mondásokat összegyűjtjük és havonta megjelentetjük oldalunkon.
	Pályázat
	A gyerekszáj-történeteket erre a címre küldhetik: babazo@origo.hu
	Ajánlat
	Ezt nem felejtem el! Ők mondták Ezt is ők mondták Ők mondták
	Ajánlat
	Farsang három napjában Állatságok, szekrénységek, csillagságok Első a biztonság (2.) Történetek Zokniról Hangoskönyvek Első a biztonság (2.) Levegőt sem veszünk nélküle Könyvajánló: Tessloff-Babilon Könyvkiadó A harmadik év Olvasó leszek!

Nagyobbik lányom, Lidi 6 éves volt, éppen fürdött, miközben az apjával róla beszélgettünk. Valahogy Apa minden mondata úgy kezdődött, hogy "ő már 6 éves ...". Lidi egy darabig hallgatta majd kirontott a fürdőszobából, csípőre tette a kezét és az apjára förmedt: "Apa! Ne foglalkozz a korommal!"
 
Lidi karácsonyra a sétáló CD lejátszót kapott. Papával - aki informatikus - nézegetik, hogyan kell kezelni. Lidi egyszer csak megszólal: "Nehéz ez a modern világ. Igaz, Papa?"
 
Kisebb lányom, a 3 éves Kata sokat pörgött, amíg el nem szédült. Akkor azt mondta: "Anya! Elvisz a padló."
 
Egyik este, öltözködés közben elém áll Kata lányom és azt mondja: "Anya, te nagyon kevés vagy, és én fogom megmenteni a világot."
 
(Tarcza Tímea)

Három éves lányunk "egymondatosai":

Ha érzett valamilyen illatot: - Mi ez az izű?
Ha valamiért vigasztaltuk, miután valami rosszat tett: - Már késő! (általában megsértődött)
Ilyenkor azt is mondta: - Most miattad kell sírnom!
Máskor: - Nem vagy süket, csak néha az vagy!
nagyon máskor  =  nagyon régen
Szellőztetéskor: - Legalább most bejön egy kis idő!

A féltékeny korszak:
Réka anya ölében ült. Viki ellökte onnan.
- Ez az enyém anyám!
Anya megkérdezte:
- És akkor a Réka kié?
Viki gondolkodás nélkül rávágta:
- Apáé!

Nagyon szeretik a mama húslevesét. Viki egyszer körbekerítette a karjaival a levesestányért: - Most elkedvelem a levest.

5 éves volt, amikor Esztergomba kirándultunk. Már rég a városban sétáltunk, amikor türelmetlenül megkérdezte:
- Hol van már az az Esztergomba?

(H.I.)

Az unokatestvérem  kislánya 3 éves,  és az ünnepek alatt eljöttek hozzánk látogatóba. Ugyanakkor szerették volna megnézni az új lakást, amit nemrég vettünk egy másik városban, így hát elindultunk. A kislány értetlenkedve kérdezte, hogy hová megyünk. Az anyja elmagyarázta, megyünk Barbihoz, megnézni a házat. Mire a kislány: "a barbiházat???"

Miután megérkeztünk, észrevette a karácsonyfát és  csodálkozva megkérdezte: itt is van karácsony?

(Barbara, Szeged)

Középső fiam, Roland, 5 éves. Múltkor kicsit be volt rekedve, köszörülte a torkát.
- Otthon iszol majd mézes teát! - mondtam neki
- Anya, nem fáj a torkom, csak megigazítottam a hangomat!

(Mondom Andrea, Budapest)

A minap történt, hogy a 7 éves Máriusz fiam lógó fogával játszadozott elmerülten.
Egyszer csak felém fordul őszinte érdeklődéssel: "Anya, ha öregek leszünk, miért lesz kivehető a fogunk?"

(Szabó Mária, Budapest)

Dorka 3,5 évesen nézegette a telefonomban a fényképeket, minden képnél megkérdezte "ez ki?", én meg mindig mondtam, apa, a kolleganőm, és így tovább. Pár nap múlva Dorka odajön, hogy "Anya megnézhetem a telefonodba a köldökeidet?".
 
(Kalmárné)

Kisfiam alig volt másfél, még nem igazán tudott beszélni, de nagyon érdeklődő, mindenre figyelő kisgyerek volt.

Megfigyelte, hogy gyakran nézünk a konyha falára szerelt órára, ha készülünk valahová.
Egyszer egy ilyen pillanatban megszólalt: "Hányónya?"
 
Nemrég tanultuk az ötujjas mondókát: "ez elment vadászni, ez meglőtte...".
A múltkor így kezdte sorolni:
"Ez elment vadászni,
Ez meglőtte,
Ez nyulat!"
 
(Dr. Istenes Ibolya, Borsodszirák )

Csabi most volt 3 éves.
Mamával indulás előtt a bölcsiben elmennek pisilni. A vécécsészénél ellöki mama kezét, és megmarkolja a füyijét: "Mama! Most én irányítok!"
Esti lefekvés anyával, mese, majd odabújás. "Anya! Nekem miért nincs tesóm?" Anya: pillanatnyi döbbenet. "Anya, hol a tesóm, a pocakodban?" Anya: "nem, nincs a pocakomban." Mire ő: "akkor hol hagytad, a dolgozóban?"

Néhány napja vacsoránál az alábbi magvas gondolatot osztotta meg velem kicsi fiam: "Anya, apa minimális!"
 
Vasárnap esti mese előtt ülünk az ágyában, mellé ülök. Jövő hétről kezd el valamit beszélni, nem értem teljesen (tegnapután, vagy múltkor szavakat használja a múlt és a jövő időpontra egyaránt). Megkérdezem: "Miért, mit csinálsz jövő héten?" Ekkor felemeli a kezeit, fontoskodó pillantást vet rám, majd az ujjain számolni kezd, nagyujjával kezdi: Hááát, szerdán bölcsibe vagyok, (mutatóujj) ötödikén meg...
 

[origo]