Farsangi jelmezpályázat
	Nem kell hozzá rengeteg pénz, sem különösebb kézügyesség, mégis egyedi és a gyerekek is szívesen felveszik? Ha tudsz ilyen jelmezt, küldd el nekünk a leírását legkésőbb február 15-ig; a beküldők között a Park Kiadó értékes nyereményeit sorsoljuk ki! Tárgynak írd be:"Farsang".
	Pályázat
	A jelmezleírásokat erre a címre küldheted: babazo@origo.hu
	Ajánlat
	Ezt is ők mondták Ők mondták Első a biztonság (2.) Hangoskönyvek Levegőt sem veszünk nélküle
	Ajánlat
	A második harmad keservei Az orrmandula műtétről röviden Azok az ijedt bölcsis kismamák Spirállal is megtörténhet Az első harmad keservei

Mikor?

A farsang vagy karnevál időszaka vízkereszttől (január 6-ától) "húshagyó keddig" vagy "hamvazószerdáig" tart.

"Húshagyó" a kedd, mert innentől indul a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt időszaka. A keresztény kultúrkör biztos pontja ugyanis a húsvét - azaz a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap -; ehhez igazodik a többi jeles nap, többek közt a farsang időpontja is. Ettől kezdve kell visszaszámolnunk negyven napot, így kapjuk meg a farsangi időszak utolsó napját, hamvazószerda dátumát. "Farsang három napja", más néven "farsangfarka" a hamvazószerdát megelőző néhány nap, amely a karnevál talán legmozgalmasabb periódusa.

Ilyenkor rendezik a legtöbb bált, jelmezes vigasságot. Számos helyen már "kövércsütörtökön", azaz a farsang vasárnapja előtti hét derekán elkezdődik a tánc, de a legzajosabb a húshagyókeddi, amely általában éjfélig tart.

A farsang jeles napjai

Január 6. vízkereszt - A karácsonyi tizenketted zárónapja, a farsang első napja.

Január 22. Vince-nap - Az egyik népi termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince"- tartja a mondás.

Február 2. gyertyaszentelő Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották.

Február 3. Balázs-nap: A balázsolás néhány helyen ma is élő hagyomány; őseink ezen a napon gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták.

Március 12. Gergely-nap: Gergely-járáskor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának; ez volt az iskola téli időszakának befejező napja.

Micsoda?

A farsang szavunk eredetileg csak a böjt előtti három napot jelentette. Gyökereit az osztrák-bajor vaschang szóra vezetik vissza; más feltételezések szerint viszont a német "faseln" szóból eredeztethető, amelynek jelentése: fecsegni, fantáziálni, pajkosságokat űzni.

A karnevál elnevezést Csokonai ismertette meg velünk, amikor Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című, 1799-ben született vígeposzának főhősét Carnevalnak nevezte el. Csokonai olasz nyelven is olvasott; a carnavalet eredetileg a jelmezes felvonulások központi alakját, a sírásót jelentette.

Miért?

Téli ünnepeink ősidők óta egyszerre szólnak halálról és feltámadásról, a káosz és a rend örök párharcáról. Így volt ez a pogány időkben is, a kereszténység terjedése után pedig meglepő egységbe olvadtak össze a vallásos és a pogány hagyományok.

A farsang mindenekelőtt a téltemetés, a tavaszvárás ünnepe. A rémisztő maszkok, a hangoskodás, zajkeltés mind az ártó szellemek, a halál, a rossz, a hideg elűzésére szolgáltak. Az első maskarás felvonulások kifejezetten halottas menetet utánoztak, ezért is lehetett a központi alak éppen egy sírásó.

A néphit szerint ezeken a téli ünnepeken Cibere vajda és Konc király párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat.

Mikortól?

Egyiptomban már 5000 ével ezelőtt élt egy hasonló szokás; akkor Ízisz istennő tiszteletére rendeztek lakomákat. Ilyenkor eltűntek a társadalmi rangkülönbségek, és a rabszolgák ugyanúgy az uralkodók asztalánál foglaltak helyet, mit az előkelőségek. A görögök Dionüszoszt, a bor és a termékenység istenét tisztelték, a rómaiak pedig Saturnus gabonaisten előtt hódoltak ezeken a napokon.

Konkrétan a farsangról 1283-ból ismeretek bajor-osztrák feljegyzések. Hazánkban a középkorra tehető kialakulása: a városi polgárság és a falusi lakosság körében elsősorban német hatás eredményeként, míg a királyi udvarban jelentősebb volt az itáliai hatás.

Hol hogyan?

A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak.

Ilyenkor még a mezőgazdasági munkák is leálltak néhány napra, és mindenki "igazoltan" szórakozhatott.

A jeles napi szokáshagyományokból mára alig néhány maradt fenn. Minden bizonnyal egyik legismertebb a Mohács környéki busójárás, ez a délszláv eredetű "alakoskodó maszkos felvonulás".