Gyerekszáj-pályázat
	Arra buzdítjuk a szülőket, nagyszülőket, jegyezzenek fel annyi kedves bemondást, amennyit csak tudnak. A legjobbnak tartottakat pedig osszák meg velünk is: küldjék el nekünk e-mailben, írják meg, hol laknak, mennyi idős kisfiú vagy kislány örvendeztetett meg minket humoros mondásaival. Tárgynak írják be:"Ő mondta". Az általunk kiválasztott mondásokat összegyűjtjük és kéthetente megjelentetjük oldalunkon.
	Pályázat
	A gyerekszáj-történeteket erre a címre küldhetik: babazo@origo.hu
	Ajánlat
	Ezt nem felejtem el! Ők mondták
	Ajánlat
	Gyurmavilág lakói Variációk gyurmára Olvasó leszek! Mesél az erdő Mobilt a gyereknek?

Sok aranyos történetet, vicces mondatot kaptunk olvasóinktól, és nagy örömmel fogadtuk valamennyit, köszönjük mindenkinek. A legjobbakat folyamatosan megjelentetjük oldalunkon, így senki ne keseregjen, ha még nem küldte el a szállóigévé lett gyerekszáj-történeteit, vagy nem látja az alábbi csokorban a már beküldötteket: továbbra is várjuk az apróságok felejthetetlen mondásait, kéthetente pedig olvasóinkkal is megosztunk néhányat közülük.

Fiunk, tőle szokatlan módon, ült az ovi öltözőjében, és zokogott, amikor mentem érte. Az óvó néni  és a dadus nem tudta megmondani, mitől ez a szűnni nem akaró sírás. Hazáig én sem tudtam meg semmit. Miután tisztáztuk, hogy nem fáj semmi, nem veszett össze egyetlen pajtásával sem, nagy nehezen kimondta, mi nyomja a szívét. Sorolta a társai nevét, és mellé azt, hogy ki hányadik apukánál tart, neki még mindig csak ez az egy van (azóta is)...

Pedagógus vagyok, és időnként nagyon le tudnak fárasztani a rám bízott gyerekek. Az oviból hazaérve megkértem a sajátomat, kis időre válasszon valami csendesebb tevékenységet, mondjuk legózzon vagy hajtogasson papírt valamelyik könyvből. Természetesen minden fázist meg kellett nézni, amikor megjegyeztem:
- Péter! Fáradt vagyok, egész nap gyerekek között voltam.
- Anya, én is.

Simon Katalin

Nagyobbik lányunk nem volt még kétéves, amikor valamin összeveszett a bátyjával. Felkapta a dínóját, és fenekén a pelussal, pici lábain futott a bátyja felé, miközben cérnavékony hangon ezt mondta: "hajája jémítem" (halálra rémítem).

Haris Márta, Budapest

Deni 5 éves volt, mikor a szobát tapétáztuk.A fiam a fürdőszobából kiabált:
- Anya, mi van a vödörben a csap alatt?
- Tapétaragasztó, ne nyúlj bele!
- Jó, akkor lemosom!

Mikulákné Kriszti

Leesett az első hó, és kisfiam már nem emlékezett a tavalyira. Megdöbbenve látta, hogy egy szomjas kutya az éppen leesett néhány milliméteres havat nyalogatja, majd levonta a következtetést: "Nyalja a kutya a lisztet."

Maszat 3 éves, kistestvére 8 hónapos volt, és éppen a virágot kezdte el nagy elánnal piszkálni. Pakolta ki belőle a földet, mire Maszat rászólt:
" Jaj, kedves, édes kislányom, ezt nem szabad!"

Békés, álomittas szombat reggel, reggelihez készül a család.
Amíg mi a feleségemmel teát és reggelit készítünk, négyéves lányunk magára próbálja az anyja táskáját, sálját, majd így felszerelkezve az ölébe ül, jól megölelgeti, és komoly nézéssel, tíz centiről az arcába bámulva közli: "Anya, én te akarok lenni én!"

György Tibor

6 éves kisfiam, Balázs, tegnap kapott védőoltást. Utána mentünk fociedzésre, ahol örömmel dicsekedett a szúrás nyomával.
Kis barátja elmondta, hogy ő már a nyáron kapott, és neki bizony nagyon fájt.
Erre Balázs nagy büszkén csak annyit mondott: "Nekem nem, pedig képzeld el, én tűvel kaptam!"

Szintén Balázstól ered a kedvenc mondatom is. Néhány hónapja még gondja volt a "cs" és az "s" betűk kiejtésével. Focizás közben kiabálta oda nekem:
"Anya, képzeld el, akkora kapászlövészem volt, hogy elrepült a cukám isz!"

Komáromi Éva, Madocsa

Saját gyermekem ugyan még egyelőre nincs, azért történetem nekem is akad. A sógornőm legnagyobb lánya, Dzsesszika, most 5 és fél éves, és Sopronban lakik. Mikor az eset történt, kb. 4 éves lehetett.
A kislány a városban sétált az anyósommal, amikor összefutottak az én szüleimmel. Miután elköszöntek a szüleimtől, anyósom megkérdezte a kislánytól:
- Dzsesszika, tudod, kik voltak ők?
- Nem, kik?
- Az Anikó szülei.
Mire a kislány:
- Miért előtte kik voltak a szülei?

Takács Anikó

Mi Angliában élünk a tengerpart mellett. A lányunk, Jázminka, 3 éves. Itt az idő ősszel elég szeles, főleg a tengerpartnál, ahol az én kislányom imád játszani. Délutáni sétához készülődtünk, amikor rákérdezett: "hova megyünk?" Mondom, a játszótérre. Ő megkérdi: "Miért nem a partra?" Megpróbálok viccesen válaszolni neki, nehogy elszomorodjon. "Azért, Jázminka, mert ott olyan nagy a szél, hogy leviszi a fejünket!!"Rám néz, es azt mondja: "Anya, nem baj, majd a doktor néni visszateszi!"

T. Szilvia Angliából

[origo]