Más országok fiai
	Németországban szinte minden első osztályos gyereknek van már mobiltelefonja. A leggyakoribb érv ennek létjogosultságára a szülők részéről az, hogy "ha a gyerekkel bármi baj történik, rögtön el tudnak érni". Belgiumban 2007. márciusában több mint harminc gyermekorvos írt alá egy nyílt levelet, amely a mobiltelefon betiltását kezdeményezi a 16 év alatti fiatalok körében. Az aláírók kitartanak amellett a meggyőződésük mellett, hogy a korán megkezdett és rendszeres mobilhasználat zavarokat okoz a gyermeki agytevékenységben. Levelükben arra kérték a kormányt, hívja fel a szülők figyelmét a lehetséges káros hatásokra. Kampányuk eredményeként a gyermekorvosi rendelőkben plakátok figyelmeztetnek a mobilhasználat veszélyeire.
	Ajánlat
	Mobiltörténeti kiállítás Budapesten Mire jó a mobiltelefon?

Az elmúlt pár évben a mobiltelefonok száma a gyerekek körében is megsokszorozódott. Egyes felmérések szerint jelenleg a hét-tíz éves korosztály közel egyharmada rendelkezik mobiltelefonnal. Káros hatásairól szinte megjelenésük óta keringenek (valódi vagy kevésbé megalapozott) hiedelmek, amelyeket azonban máig nem igazoltak egyértelműen. Ennek ellenére - vagy éppen ezért - a szakemberek azt javasolják, legalább nyolcéves korukig ne legyen saját mobiljuk a gyerekeknek, és mindig ügyeljünk arra, hogy (sem e kor előtt, sem utána) ne használják rendszeresen a készüléket.

Félelmek és kutatások

A mobiltelefonok egészségkárosító hatásairól régóta folynak viták is, tudományos kutatások is. Legtöbbször sugárbiológiai hatásait boncolgatják; különösen a gyerekek esetében, akiket kisebb fejméretük, vékonyabb csontozatuk, fejlődésben lévő szervezetük még érzékenyebbé tehet az esetleges káros hatásokra.

Az eddigi kutatások nem bizonyították azt a feltevést, hogy a mobiltelefon rendszeres használata segíti a rosszindulatú daganatos betegségek kialakulását, esetleg halmozódását az emberben.

A WHO tizenhárom országra kiterjedő, több éven át tartó vizsgálata adta eddig a legkonkrétabb tényeket. E szerint azok között, akik legalább egy évtizede használtak rendszeresen mobiltelefont, magasabb volt egyfajta nagyon ritka, jóindulatú hallóideg-daganat (akusztikus neurinoma) kialakulása. A tanulmány azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a vizsgált időszakban még a nagy elektromágneses sugárzással járó, régi típusú, analóg készülékek voltak forgalomban. Egy dán vizsgálat azonban cáfolta ezeket az adatokat.

Egy holland kutatásban részt vevő tudósok szerint a rendszeres mobilhasználat negatívan befolyásolja az agyműködést, és károsítja az emberi DNS-t is.

Szociális hatások

A fenti - egészségügyi - hatások mellett viszonylag ritkán esik szó a gyerekek mobilhasználatának pszichoszociális és pszicholingvisztikai hatásairól.

A téma kapcsán érdemes azon is elgondolkodnunk, hogyan befolyásolja a közvetlen kommunikáció fejlődését, a szemtől szembeni beszélgetéseket a kicsi korban megkezdett, rendszeres mobilhasználat. Mennyire tud (vagy kénytelen) önállósulni a gyerek, ha minden pillanatban, a legkisebb problémával vagy jelentéktelen aprósággal is felhívhatja a "nagy és erős" apukáját? Mennyire tanulnak meg - és ez ránk, felnőttekre is ugyanúgy érvényes - elraktározni élményeket, fontosnak tartott eseményeket egy-egy várva várt beszélgetésre, ha  minden történés után rögtön tudathatják azt az éteren át, akivel csak akarják? Megtanulnak-e különbséget tenni számukra lényeges és lényegtelen információk között? Mennyire torzul (vagy "gazdaságosodik") a nyelvhasználat, ha a gyerekek még tanórák alatt is sms-ben társalognak egymással? Tudnak-e vigyázni a drága készülékekre? Tisztában lehetnek-e a hívások, sms-ek anyagi vonzataival? A kérdések sora végtelen.

Szavazásunk eredménye

Hogy végül tényleg lesz-e a gyereknek mobiltelefonja vagy csak álmodozik róla, nagyrészt a szülőtől függ. Arra voltunk kíváncsiak, ti előreláthatólag mikorra tervezitek az első mobilvásárlás időzítését - a Babázó szavazásán 1524-en vettetek részt.

A válaszadók 33,5 százaléka (510 szavazó) úgy gondolta, legkorábban csak felső tagozatban hajlandó a gyerekének telefont vásárolni. További 26,2 százalék (399 szavazó) képzeli (most) úgy, hogy ez is korai volna, és indokolatlan a mobilvásárlás a középiskola megkezdése előtt.
A kérdés persze sok szempontból megközelíthető. Vannak, akik nem életkor függvényében gondolkodnak, hanem a körülményeket helyezik előtérbe, és azt gondolják, nagyobb biztonságban érzik gyereküket egy mobillal felszerelve, mint anélkül, amikor az elkezd különórákra járni (13%; 198 szavazó).

Majdnem ugyanennyien (12,1%; 185 szavazó) gondolták azt, ennél már jóval korábban szüksége lehet rá a gyereknek; ők konkrétan akkorra tervezik a mobilvásárlást, amikorra megtanul írni, olvasni. További 8,8% (134 szavazó) elég oknak gondolja már a tényt, hogy a gyerek megkezdi az iskolát, nem várna, amíg a csemete írni-olvasni is megtanul. 23 szavazó (1,5%) nyilatkozott úgy, hogy a gyereke még óvodába jár, de már van mobiltelefonja.

Az előző számokhoz képest lényegesen kevesebben szavaztak a "szigorú szülők" közül.
59 szavazó (az összes szavazó 3,9 százaléka) elzárkózik a vásárlás elől, mondván, majd vesz magának a gyerek, ha akar, leginkább a zsebpénzéből.
Végül pedig egy százalék (16 fő) volt azoknak a száma, akik úgy gondolják, nem kell telefon a gyereknek, hisz nekik maguknak sincs.

Völgyi Judit

[origo]