|
A tiamin vízben jól oldódó, hőre érzékeny vegyület. Jelentős szerepe van a szénhidrát-anyagcseré- ben, miután a piroszőlősav dekarboxilezését vég- ző enzim koenzimje, energiát generál, segíti a szénhidrátok elégetését, valamint létfontosságú szerepet tölt be az idegrendszer, az izmok és a szív normális működésében.
A tiamin-szükséglet a szénhidrátbevitellel függ össze, a gyakorlatban az energiabevitellel számol- nak. Felnőttek számára 0,125/1000 kJ tiamin bevi- tele ajánlott, ami legalább 1 mg tiamint jelent na- ponta. Az idős emberekben a rosszabb tiamin fel- használás miatt 1 mg/nap bevitel javasolt még akkor is, ha energiabevitelük kisebb, mint 8 MJ/nap.
A hiánybetegség a tejsav és a piroszőlősav felhal- mozódását okozza a szervezetben, neuraszténiás tünetekkel, étvágytalansággal jár, szívgyengeség és keringési elégtelenség léphet fel. Ennek ered- ménye a fáradtság, a gyengeség, a depresszió, valamint egyes bélrendszeri problémák.
A B1-vitamin hiánya okozza - főleg a keleti orszá- gokban - a beriberi nevű betegséget. Felfedezése és gyógyítása Christiaan Eijkmann malájföldi hol- land katonaorvos nevéhez fűződik.
Eijkmann idejében ezt a betegséget fertőző erede- tűnek gondolták, mert a gyarmatokon tömegesen jelentkezett. A tünetek előterében a perifériás ide- gek gyulladása áll, amely izomsorvadáshoz, és bénuláshoz vezet. Eijkmann felfigyelt arra, hogy a fogház udvarán tartott tyúkok, amelyek a fogház lakóihoz hasonló tüneteket mutattak, egyik napról a másikra meggyógyultak.
Az ok után kutatva kiderítette, hogy a tyúkok táplál- kozását megváltoztatták. Addig a foglyok által is fogyasztott hántolt rizst ették, gyógyulásukat az idézte elő, hogy takarékossági okokból az olcsóbb hántolatlan rizst kapták. Eijkmann kísérletet vég- zett feltevése igazolására, és bebizonyította, hogy a rizs héjában levő anyag hiánya a felelős a beri- beri kialakulásáért. Ezt az anyagot ellenméregnek gondolta. Eijkmann 30 évvel később Nobel-díjat kapott, amikor Funk felfedezése nyomán a vitamin fogalmát megismerte a világ.
Főleg a szénhidrátbevitel mennyisége szabja meg a B1-vitamin szükségletét, nagyobb szénhidrátfelvételhez nagyobb vitaminbevitelnek kellene társulnia. Időskorban rosszabb a B1-vitamin kihasználása. A rendszeres alkoholfogyasztás nagymértékben növeli a szükségletét. Néhány élelmiszerben olyan anyagokat találunk, amely a tiaminszükségletet növelik, ilyenek a gombák, kelbimbó, feketeribizli.
Legjobb B1-vitamin forrásaink a gabonafélék héja, az élesztő, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a belőlük készült péksütemények, a hüvelyesek, a dió- és mogyorófélék, a húsok (főleg a sertéshús) és a máj. Tiaminban gazdag a máj, a teljes kiőrlésű liszt, a barnakenyér, a hüvelyesek, az élesztő.
Az B1-vitamin (tiamin formában) jellemző mennyisége 100 g élelmiszerben: gabonafélék, hüvelyesek és őrleményeik, kenyerek, péksütemények, száraztészták: 30-800 mg; zöldség, gyümölcs: 15-300 mg; dió, olajos magvak: 100-2020 mg; vaj, margarinféleségek, olaj, szalonna: 0-30 mg; húsok, húsipari termékek, máj, szív, vese: 80-800 mg; halak: 20-100 mg; tej: 50-180 mg; tojás: 50-150 mg.
Gyöngyösi Csilla
|