Szakértőink válaszolnak
	Segítségre van szükséged? Fordulj gyermekpszichológus szakértőinkhez bizalommal! A beérkező leveleket csak tanácsadóink olvashatják el. Az olvasói levelekben felvetett problémát és a pszichológus válaszát - a levélíró azono- síthatóságára utaló adatok titkosításával - szerkesztett formában megjelentetjük ezen az oldalon, amennyiben ennek ellenkezőjét nem kéred tőlünk. Ezért amikor írsz, jelezd, hogy hozzájárulsz-e leveled és a válasz megjelentetéséhez, vagy pedig olyan bizalmas kérdésed van, amelyre kizárólag személyes választ vársz. Pszichológusaink minden levélre válaszolnak. Ha egy héten belül nem kaptál választ, küldd el még egyszer a leveled, kérjük figyelj a cím pontos megadására is, ahova a választ várod!
	Ide írhatsz
	Szakértőink a következő címen várják kérdéseiteket: benda.viktoria@t-online.hu
	Ajánlat
	"Nem segíthet rajta, csak a pszichológus" A nőgyógyászatról, nőgyógyászszemmel Az orrmandula műtétről röviden Spirállal is megtörténhet Téli depresszió Mindenkinek megfelelni Amit a fogamzásgátlásról tudni kell Milyen a jó anya?
	Ajánlat
	Harmadik harmad Állatságok, szekrénységek, csillagságok Szájpenész Farsang három napjában A második harmad keservei Ők mondták Első a biztonság (2.)

Tisztelt Viki és Zita!
 
A problémánk a következő: három és fél éves kisfiam nem hajlandó vécébe vagy bilibe kakilni, csak pelusba. Hogyan tudnánk leszoktatni a pelusról? A pisilést már régóta ő intézi - gyakran egyedül - a vécébe, ezzel nincs is gond. Vagy kétszer előfordult, hogy vécébe kakilt, de utána rögtön visszakérte a pelust.

Próbáltuk szépen, próbáltuk erőszakkal (amikor elfogyott a pelus, nem vettünk többet), de sehogy nem megy, mindent elkövet egy pelusért. Próbáltunk beszélgetni róla, megnéztük a vele egyidős unokatesót is, de semmi eredmény. Boncolgattuk, vannak-e félelemérzései ezzel kapcsolatban, volt egy "bekap a vécé", de nem egyértelműen.

Szóval tanácstalanok vagyunk. Így járunk óvodába is, mivel ott nincs pelus, ezt a dolgunkat mindig otthon intézzük.

Válaszukat előre is köszönöm: Erika
 
Kedves Erika!

A szobatisztaság kulcskérdése a kontroll:  mikor áll készen a gyerek arra, hogy az akaratával szabályozza ezeket a testi folyamatokat, idejében érzékelje az ingert, ha kell, tudja visszatartani, majd a kellő időben elengedni.

A gyerekek más-más időpontban érnek meg erre- az önök gyermeke ebben az értelemben szobatiszta. Az, hogy miért a pelusba szeretne most még kakilni, más kérdés - valószínűleg azzal függ össze, hogy ez az a terület, amelyben teljességgel ő lehet a főnök, ő dönthet, mit hogyan akar. Emellett talán most még kellemesebb neki a jól ismert helyzetben kakilni, nem áll még készen a bilire, a vécére, vagy esetleg kisbabáskodni akar még egy picit, jólesik neki az a törődés, amit a pelus feladása, levétele ad.
 
Éppen amiatt, hogy a kontroll a kulcsszó, nagyon fontos, hogy ezt a kérdést most egészen a gyermekük hatáskörébe utalják. Az a jó, hogyha tiszta és világos előtte az elvárás.

Mondják el neki, hogy nagyon várják azt a napot, amikor majd szól, amikor mennie kell, hogy bilibe vagy vécébe szeretne kakilni, nagy-nagy öröm lesz akkor, büszkék lesznek rá. Addig viszont nincsen semmi baj, ha pelust kér, és most még oda mennek a dolgok. Ebből világos lesz számára, hogy mi a cél, hová kell eljutni, de nem lehet ez az ellenállás, a dac, a kontrollgyakorlás eszköze, mivel nem érez nyomást a kérdéssel kapcsolatban.
 
Ha látják rajta, hogy mennie kell, kérdezzék meg, akar-e a vécére ülni, ám ha nem akar, hagyják rá nyugodtan! Ha pelust kér, most jó, ha nyomban megkapja, mindenféle vita vagy neheztelés nélkül.

Érezze minél többször, hogy valóban "ő a főnök" a kérdésben. Amúgy pedig jó, ha ez a nap további részében nem téma, mások sem kérdezgetik őt efelől (mondjuk, nagyszülők), nem emlegeti most senki, különösen nem negatív felhanggal.
 
Minden jót kívánok önöknek. Meglátják, hamarosan tapasztalni fogják a változást.
 
Üdvözlettel:
Schwanner Zita

[origo]