Figyeljünk a tünetekre!
	Ha megértjük őket, a tünetben többé nem esküdt ellenségünket látjuk, amit mindenáron le kell győzni, hanem partnert, aki megadja azt, amire szükségünk van. A betegség célja ugyanis az, hogy egészségessé váljunk. A tünet közli velünk azt, amire valóban szükségünk van. Tüneteink fontosabbakat közölhetnek velünk, mint akár legjobb barátaink, akik sosem mernék a valóságot oly őszintén a szemünkbe mondani, mint ahogy a tüneteink ezt megteszik.
	Ajánlat
	A stressz A stressz kezelése Zeneterápia Az autizmus terápiás lehetőségei

Amit általában a betegségről gondolunk

Betegségek esetén tehát egy kívülről jövő, tőlünk független zavaró dologtól akarunk megszabadulni, így elkezdünk a tünetek ellen küzdeni. Ez a küzdelem azonban maga is törődés, odafordulás valamihez, így a tünet máris eléri, hogy foglakozzanak vele.

Ha begyulladt a torkunk, antibiotikumokkal próbáljuk elpusztítani a kórokozókat, ha epekő miatt fájdalmaink vannak, sebészkés alá fekszünk és kioperálják belőlünk a követ, ha magas a vérnyomásunk, vérnyomáscsökkentő tablettákat szedünk és így megszüntetjük a tüneteket.

A torkunk, az epehólyagunk vagy az ereink azonban nem különálló egységek, hanem testi-lelki egységünk részei. Ezért egy tünet a torokban, epehólyagban vagy az erek falában nem más, mint jelzés, amely az egészről ad információt. Kedvezőtlen információt: azt, hogy valami nem stimmel. De ostobaság lenne a hírnökre haragudni, ha rossz hírt hoz  - ez olyan, mintha mondjuk a műszerfalon a benzintartály kiürülését jelző kis lámpát próbálnánk eloltani, ahelyett, hogy benzint tankolnánk.

Ha így gondolkodunk, akkor minden tünet megjelenésekor célszerűbb azt a kérdést feltenni: miért? Miért gyullad be olyan sokszor a torkom? Miért van epekövem? Miért magas a vérnyomásom? 

A kétféle miért kérdés

A miért kérdésre azonban nem csak egy megközelítésből lehet válaszolni. Egyrészt mi okból; másrészt mi célból? S még ezeknek is többféle mélysége létezik. Mondhatom azt, hogy azért gyullad be gyakran a torkom, mert hideget iszom, mert stresszes az életem, mert fáradt vagyok, mert pici gyerekeim vannak, akik hozzák haza a kórokozókat az óvodából. Ezek mind igaz válaszok a "mi okból" kérdésre.

De mi a helyzet a "mi célból" kérdéssel? Mi célból történhet az, hogy hirtelen lázunk lesz, fáj a torkunk, alig tudunk beszélni? Ha jól belegondolunk, igenis vannak előnyei. Egy időre letehetjük a terheket, bebújhatunk az ágyba, azt mondhatjuk: "Ne gyere közel, mert meg vagyok fázva, még elkapod", kaparós torkunk miatt nem tudunk beszélni, vitatkozni, szembesülni pedig egyáltalán nem vagyunk alkalmasak. Torkunk annyira megduzzad, hogy már nem vagyunk képesek mindent lenyelni. A betegség, a tünet tehát megvalósít valamit, amit mi nem tudtunk megvalósítani.

A tünet megértése

A tünet tehát közli velünk azt, amire szükségünk van. De hogyan közli ezt? Hogyan értsük meg az üzeneteket? A tünet nyelve régóta létezik, hiszen a nyelvünk teljes egészében ismeri a test és lélek összefüggéseit. Ha belegondolunk, számtalan olyan nyelvi fordulat létezik, mely ezt fejezi ki.

Nyelvi példák

Az alábbiakban - a teljesség igénye nélkül - olyan nyelvi fordulatokat írok le, melyek bizonyítják, hogy a nyelv kifejezi a betegség lelki aspektusát.

Ha megnézzük azokat a nyelvi fordulatokat, amelyek a szívvel kapcsolatosak, egyértelmű, hogy a szív az érzelmekkel van kapcsolatban. " A szívemen viselem a sorsát", "könnyen a szívemre veszem a dolgokat", "majd kiugrott a szívem örömömben", "összeszorult a szívem rémületemben", "majd megszakad a szívem", "a torkomban dobog a szívem","két szerető szív egymásra talál", " a szívére hallgat", "teljes szívéből szereti", "kitárja a szívét" - mind érzelmekkel kapcsolatos megnyilvánulásokat fejeznek ki.  A "szívtelen ember" , jószívű", "nyíltszívű", "lágyszívű" jelzők pedig az illető érzelmi beállítódását jelzik. 

Ha viszont a csontokkal, a gerincoszloppal kapcsolatos szófordulatokat nézzük, azok mind a belső tartásról szólnak. Nézzük például az "egyenes" vagy ezzel szemben a "gerinctelen " embert. Hasonlóan megkülönböztetünk " merev" , és "nyakas" embereket, olyanokat akik "meghajolnak" sőt "csúsznak-másznak" mások előtt, akiknek nincs "tartásuk", s nem képesek "megállni mások előtt".

A nyelv tehát ősi bölcsességet hordozva magában. Hűen kifejezi a test és lélek kapcsolatát, és segít a mai kor emberének abban, hogy testének üzeneteit megérthesse. Ha tehát végiggondoljuk azt, hogy milyen szófordulatokat ismerünk betegségünkkel kapcsolatosan és azt is, hogy mit okoz nekünk a betegség, el tudunk indulni azon az úton, hogy mit is akar üzenni számunkra  a tünet, mit kell megoldanunk ahhoz, hogy a betegség, a tünet értelmét veszítse.

Dr. Kovács Dóra  pszichiáter

Forrás: Thorwald Dethlefsen, Rüdiger Dahlke: Út a teljességhez: a betegség jelentése és jelentősége, Fordította: Hajós Gabriella, Arkánium kiadó, Budapest, 1991.

[origo]