Új szakértőnk bemutatkozik
	Dr. Óvári Attila fül-orr-gégész szakorvos vagyok. 2000-ben végeztem a budapesti Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, majd a központi gyakornoki időszak után az Uzsoki Kórház Fül-orr-gégészetén kezdtem el szakirányú képzésemet. 2006 májusában fül-orr-gégész szakorvos lettem. 2006 decemberétől a Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikáján dolgozom, ahol a legkisebbtől a legidősebbig kezelek pácienseket. Érdeklődési körömbe tartoznak a fülészeti problémák és a halláscsökkenés, de szívesen adok tanácsot például az orr- vagy garatmandula-műtét szükségességéről, illetve allergia gyanúja esetén. Gyakorló apaként tudom, mennyire szívszorító, ha gyermekünk beteg, és ilyenkor mit élünk át mi, aggódó szülők. Nap mint nap fordulnak hozzám segítségért gyermekekkel és csecsemőkkel, akiknek például fáj a fülük, rosszul hallanak, gyakran náthásak, köhögnek - a háziorvost is leggyakrabban felső-légúti fertőzések és gyulladások miatt keresik fel a kis páciensek szülei. Szeretném, ha megtisztelnének bizalmukkal és kérdéseikkel, melyekre nagyon szívesen válaszolok akár elektronikus levélben, akár személyesen, vizsgálattal egybekötve.
	Erre a címre írtatsz:
	Ha kérdésed van, fordulj bizalommal szakértőnkhöz a következő e-mail címen: dr_ovari_attila@freemail.hu

Okai

A háttérben lévő okok közül gyermekkorban az orrpiszkálás miatti orrnyálkahártya-sérülés a leggyakoribb.

Előfordul, hogy kezeletlen szénanátha esetén az állandó orrviszketés miatti gyakori orrdörzsölés vezet orrvérzéshez (ezt a mozdulatot találóan allergiás szalutálásnak írják le az orvosi irodalomban).

Tompa sérülés is eredményezheti, például esés következtében. Orrvérzésre hajlamosíthat még téli időszakban a levegő alacsony páratartalma, különösen a száraz, fűtött lakásokban.

Gyakori felső légúti hurutok, bakteriális vagy vírus eredetű náthák, anatómiai eltérések (jelentős orrsövényferdülés, ritkán orrpolipok) szintén sérülékenyebbé teszik az orrnyálkahártyát.

Visszatérő egyoldali orrvérzés és orrdugulás esetén mindig fel kell hogy merüljön egy esetleges orrüregi idegentest lehetősége - ez szinte bármi lehet, amit a kisgyerekek el tudnak érni: babszem, gyöngy, apró játékdarabok stb. Tulajdonképpen szerencse, hogy ezek a tárgyak még az orrban fent tudnak akadni, mert a légutak alsóbb szakaszaiban súlyos gyulladást, akár életveszélyes légzési akadályt tudnak okozni.

Az ismétlődő gyermekkori orrvérzés hátterében kevésbé gyakran véralvadási zavarok állnak, melyek laborvizsgálatok révén derülhetnek ki. Jelentős, nehezen kontrollálható orr eredetű vérzéseket okoznak az egyébként igen ritka rosszindulatú daganatok, érfejlődési rendellenességek is.

Mit tehetünk otthon, ha gyermekünk orrából vér szivárog?

Ha nyilvánvalóan nem történt sérülés, baleset, megpróbálhatjuk az orrcimpákat 5 percig összeszorítva tartani, ami kisebb vérzések esetén eredményes lehet. Ha van otthon kereskedelmi forgalomban kapható orrcseppünk, melyet orrdugulás ellen vagy nátha idején szoktunk használni, csepegtessünk belőle egy összecsavart vattára és azt helyezzük be az orrba.

A gyermeket ne fektessük le, mert a vízszintes állapot tévesen azt az illúziót kelti, hogy elállt a vérzés, miközben a hátracsorgó vért folyamatosan nyelnie kell - és ez később hányáshoz is vezethet. Inkább hajtsuk a fejet előre - így jobban meg tudjuk ítélni a vérzés erősségét is - illetve látjuk, elállt-e. Ha 5-10 percnyi próbálkozás eredménytelen, a vérzés nem szűnik vagy ismét elkezdődik, inkább kérjünk orvosi segítséget.

A vizsgálat

A rendelőben vizsgálat történik, mely kiterjed nem csak az orra, hanem a fülre és a torokra is. (Ezt minél kisebb a gyermek, általában annál rosszabbul viseli el.)

A vérrögöket óvatos orrfújatással vagy szívóval tudjuk eltávolítani. A vérzés helyét az orrspekulum segítségével keressük, mely segít feltágítani az orrbemenetet, hogy jobban lássunk. Endoszkóp is segítségünkre van szükség esetén - ez egy olyan vékony, pálcaszerű nagyító eszköz, mely fényt sugároz, és rajta keresztül vizsgálva a rejtetten elhelyezkedő vérzésforrásokat is meg lehet találni.

Ha megvan a vérző terület, helyileg edzőszereket alkalmazhatunk. Ez néhány másodperces ecsetelést jelent, mely a felületesebb, enyhe nyálkahártyavérzéseket jól szünteti, és néhány hetes szünet után ismételhető.

Erősebb vérzésnél úgynevezett elektromos kauterezésre is sor kerülhet, mely gyors és tartós eredményt szokott adni, de kisebb gyermekeknél az együttműködés nehézsége miatt nehezebben kivitelezhető. Ilyenkor a vérző eret egy csipesszel "megpörköljük", anélkül, hogy a környező ép szöveteket károsítanánk. Természetesen ilyenkor is törekszünk a lehető legnagyobb fájdalommentességre; érzéstelenítő oldattal átitatott vattákat helyezünk az orrba a beavatkozás előtt. Sikeres eljárás után átmenetileg kenőcsős vatta kerül az orrba, hogy a nyálkahártya gyógyulását elősegítsük.

Szerencsére az olyan orrvérzés, mely a fenti módszerekkel nem kontrollálható, gyermekkorban ritka. Mégis sor kerülhet bizonyos esetekben az orr gézcsíkokkal való kitamponálására, mely a nyálkahártya nyomásával fejti ki közvetlen vérzéscsillapító hatását.

Ilyenkor és minden olyan esetben, amikor ismétlődő erős orrvérzés történt, kórházi megfigyelés, kivizsgálás és kezelés szükséges. Laborvizsgálattal megállapítható a vérvesztés mértéke, illetve keressük az egyéb orrvérzésre hajlamosító állapotokat.

Az orrvérzés megelőzésében segíthet a szoba megfelelő páratartalmának beállítása, az esetleges allergiás állapotok és nátha kezelése, ismert anatómiai eltérés esetén annak megfelelő időben végzett műtéti korrekciója.

A gyógyszertárban kapható sótartalmú folyadékok, illetve az orrnyálkahártya regenerációját elősegítő vitaminos orrolajok használata is hasznos lehet.

Dr. Óvári Attila fül-orr-gégész

[origo]