 |
 |
 |
 Kutatások

|
 |
Az autizmus kutatásának ugrásszerű fellendülése az 1960-as évektől kezdődött, prof. Michael Rutter , dr Lorna Wing és prof. Eric Schopler munkásságával. Míg jellegzetes tünetei miatt könnyen diagnosztizálható, okai nem tisztázottak. Egyrészt az idegrendszert ért károsító hatásokat feltételezik. A genetikus meghatározottság is igen erős. Ezt bizonyítja az is, hogy az autizmussal élő gyermekek testvérei között az átlagosnál ötvenszer gyakoribb az autizmus megjelenése. |
 |
 Gyógyítható?

|
 |
Fontos leszögezni, hogy organikus eredetű, leginkább genetikai meghatározottságú, fejlődési zavarról van szó, nem betegségről. Hagyományos orvosi értelemben nem gyógyítható, így a terápia ebben az esetben nem más, mint fejlesztés. |
 |
Ajánlat
|
 |
Az autizmus Mozgásterápia Milyen gyógypedagógushoz forduljak?
|
 |
 |

|
Az interneten barangolva számtalan terápiát találhatunk, sokan csodás gyógyulást ígérnek. Nehéz eligazodni a módszerek sokaságában. Több összehasonlító, eredményesség vizsgáló tanulmány szerint a leghatékonyabbak a korai, intenzív, viselkedéses megközelítést alkalmazó programok (pl. PECS; Early Bird stb.). Ezen programok lényege a viselkedési és kognitív megközelítések integrálása, az individuális fejlődési szint figyelembevétele, a kommunikáció fejlesztése.
Ugyanakkor az is szembeötlő, hogy a teljesen eltérő megközelítések közül azok a legeredményesebbek, ahol nem a módszer ideológiai hátterén, hanem az adott gyermek viselkedésének elemzésén és értelmezésén van a hangsúly. Ilyenek pl. a Son Rise-program és a Lovaas-módszer. A terápiás lehetőségek közül a kiegészítő terápiák sorában foglal helyet a hyppoterápia és a zeneterápia, melyek sokat segítenek, de önmagukban alkalmazva kevésbé hatékonyak.
Mit akarunk fejleszteni?
Ahhoz, hogy a fejlesztést megtervezzék, kidolgozzák, fontos tudni, hogy mi a probléma, mit kell fejleszteni. Az autisztikus zavarral élő gyermekeknél három területen látható az átlagtól eltérő fejlődés: a kommunikációban; a szociális interakciókban, és a rugalmas viselkedés-szervezésben.
A tüneti kép ugyanakkor nagyon sokszínű lehet, a személyiség-vonások, a mentális képességek, az autizmus súlyossága és a környezeti hatások függvényében. Ezen három problematikus viselkedés hátterében az áll, hogy az autizmussal élő emberek kevésbé vagy egyáltalán nem képesek arra, hogy mások viselkedését azok szándékából, vágyaiból bejósolják. Így a világ számukra érthetetlen és kiszámíthatatlan, sőt, olykor félelmet keltő. Ráadásul az információkat sem tudják egységes egészként felfogni; a feléjük áramló információ számukra összefüggéstelen részletek nagy halmaza . Ezen kívül nem képesek viselkedésüket megtervezni, a helytelen viselkedést vagy erős impulzusokat gátolni.
A terápiás közeg
A fejlesztés első lépése a megfelelő közeg kialakítása, mely leginkább a fejlődési zavar jellemzőihez, s az adott gyermek egyéni szükségleteihez alkalmazkodik. Ez a közeg a külső szemlélő számára lehet, hogy túl "mesterségesnek" tűnik, a gyermekek számára azonban mankót jelent. Jellemzője a fölösleges ingerek kerülése, hiszen azok a gyermek számára riasztóak.
A cél megtervezése
Ezután a fejlesztés egyénre szabott célját kell pontosan meghatározni. A legfőbb és legtávolabbi cél természetesen az, hogy mások segítségére nem szoruló, független és kompetens emberként tapasztalhassák meg magukat. Ehhez eljutni a szociális-kommunikációs deficit kompenzálása, önellátási és szabadidős készségek fejlesztése, kommunikációs és szociális készségek tanítása révén lehet. Van, akiknél motorikus funkciók fejlesztése vagy viselkedési problémák kezelése is megoldandó feladat.
A fejlesztés főbb elemei
Ha megvan a cél, és megvan a kiindulási közeg, akkor fokozatosan - ügyelve arra, hogy mindig a gyermekhez mérjük a változtatásokat - egyre rugalmasabbá és átjárhatóbbá tesszük azt a struktúrát, miközben a gyermeket egyre több sikerélményhez segítjük.
A terapeutáknak meg kell teremteniük egy bejósolható és érthető légkört. A kiszámíthatóság az események előreláthatóságát és a terapeuták, pedagógusok következetes viselkedését jelenti, mely meleg, szeretetteljes, és érzelmi biztonságot tud nyújtani.
A fejlesztés fontos eleme a vizuális támogatás is, hiszen egy autista gyermeknek minden, ami látható, sokkal több információt nyújt, mint a gyorsan elröppenő verbális közlések. A fejlesztés viselkedéses megközelítéssel dolgozik, mely remek keretet teremthet a beavatkozás megtervezéséhez, objektív értékeléséhez és új készségek tanításához. Mindenfajta oktatás strukturális formában történik, ezzel a biztonság érzete nő a gyermekekben.
A szülők kiemelt szerepe
A hatékony módszerek zömére igaz, hogy kiemelt szerepet ad a szülőknek. Elsőként azt szeretném nagyon világossá tenni, hogy az autizmus kialakulásában a szülői magatartásnak, személyiségnek bizonyítottan semmilyen szerepe nincs. Mégis sok szülő bűntudatot érez, felelősnek érzi magát gyermeke fejlődési zavara miatt. A zavar kialakulásában semmi szerepe nincs a szülőnek, ám a fejlesztésben annál nagyobb szerep hárul rá. Mivel a gyermekeknek mindig fontos a megnyugtató és biztonságos közeg, valamint a fejlesztés, gyakorlás nem korlátozódhat csupán az iskolára, ráadásul az elsajátított kommunikációs vagy egyéb segítő eszközökre minden helyzetben szükség lehet, így a szülők, családtagok bevonása és rendszeres támogatása nélkülözhetetlen. A különféle szülői tanfolyamok, otthoni tréningek, egyéni tanácsadások segítenek a szülőknek, hogyan legyenek hatékony segéd-terapeuták. Nagyon fontos a szülők megfelelő támogatása, hiszen a magára hagyott szülők őrlődnek, bűntudatuk egyre nő.
|