Kutatások
	Az autizmus kutatásának ugrásszerű fellendülése az 1960-as évektől kezdődött, prof. Michael Rutter , dr Lorna Wing és prof. Eric Schopler munkásságával. Míg jellegzetes tünetei miatt könnyen diagnosztizálható, okai nem tisztázottak. Egyrészt az idegrendszert ért károsító hatásokat feltételezik. A genetikus meghatározottság is igen erős. Ezt bizonyítja az is, hogy az autizmussal élő gyermekek testvérei között az átlagosnál ötvenszer gyakoribb az autizmus megjelenése.
	Gyógyítható?
	Fontos leszögezni, hogy organikus eredetű, leginkább genetikai meghatározottságú, fejlődési zavarról van szó, nem betegségről. Hagyományos orvosi értelemben nem gyógyítható, így a terápia ebben az esetben nem más, mint fejlesztés.
	Ajánlat
	Az autizmus Mozgásterápia Milyen gyógypedagógushoz forduljak?

Az interneten barangolva számtalan terápiát találhatunk, sokan csodás gyógyulást ígérnek. Nehéz eligazodni a módszerek sokaságában. Több összehasonlító, eredményesség vizsgáló tanulmány szerint a leghatékonyabbak a korai, intenzív, viselkedéses megközelítést alkalmazó programok (pl. PECS; Early Bird stb.). Ezen programok lényege a viselkedési és kognitív megközelítések integrálása, az individuális fejlődési szint figyelembevétele, a kommunikáció fejlesztése.

Ugyanakkor az is szembeötlő, hogy a teljesen eltérő megközelítések közül azok a legeredményesebbek, ahol nem a módszer ideológiai hátterén, hanem az adott gyermek viselkedésének elemzésén és értelmezésén van a hangsúly. Ilyenek pl. a Son Rise-program és a Lovaas-módszer. A terápiás lehetőségek közül a kiegészítő terápiák sorában foglal helyet a hyppoterápia és a zeneterápia, melyek sokat segítenek, de önmagukban alkalmazva kevésbé hatékonyak.

Mit akarunk fejleszteni?

Ahhoz, hogy a fejlesztést megtervezzék, kidolgozzák, fontos tudni, hogy mi a probléma, mit kell fejleszteni.  Az autisztikus  zavarral élő gyermekeknél  három területen látható az átlagtól  eltérő fejlődés: a kommunikációban; a szociális interakciókban, és a rugalmas viselkedés-szervezésben.

A tüneti kép ugyanakkor nagyon sokszínű lehet, a személyiség-vonások, a mentális képességek, az autizmus súlyossága és a  környezeti hatások függvényében. Ezen három problematikus viselkedés hátterében az áll, hogy az autizmussal élő emberek kevésbé vagy egyáltalán nem képesek arra, hogy mások viselkedését azok szándékából, vágyaiból bejósolják. Így a világ számukra érthetetlen és kiszámíthatatlan, sőt, olykor félelmet keltő. Ráadásul az információkat sem tudják egységes egészként felfogni; a feléjük áramló információ számukra összefüggéstelen részletek nagy halmaza . Ezen kívül nem képesek viselkedésüket megtervezni, a helytelen viselkedést vagy erős impulzusokat gátolni.

A terápiás közeg

A fejlesztés első lépése a megfelelő közeg kialakítása, mely leginkább a fejlődési zavar jellemzőihez, s az adott gyermek egyéni szükségleteihez alkalmazkodik. Ez a közeg a külső szemlélő számára lehet, hogy túl "mesterségesnek" tűnik, a gyermekek számára azonban mankót jelent. Jellemzője a fölösleges ingerek kerülése, hiszen azok a gyermek számára riasztóak.

A cél megtervezése

Ezután a fejlesztés  egyénre szabott  célját kell pontosan meghatározni. A legfőbb és legtávolabbi cél természetesen az, hogy mások segítségére nem szoruló, független és kompetens emberként tapasztalhassák meg magukat. Ehhez eljutni a szociális-kommunikációs deficit kompenzálása, önellátási és szabadidős készségek fejlesztése, kommunikációs és szociális készségek tanítása révén lehet. Van, akiknél motorikus funkciók fejlesztése vagy viselkedési problémák kezelése is megoldandó feladat.

 A fejlesztés főbb elemei

Ha megvan a cél, és megvan a kiindulási közeg, akkor fokozatosan - ügyelve arra, hogy mindig a gyermekhez mérjük a változtatásokat - egyre rugalmasabbá és átjárhatóbbá tesszük azt a struktúrát, miközben a gyermeket egyre több sikerélményhez segítjük.

A terapeutáknak meg kell teremteniük egy bejósolható és érthető légkört.  A kiszámíthatóság az események előreláthatóságát és a terapeuták, pedagógusok következetes viselkedését jelenti, mely meleg, szeretetteljes, és érzelmi biztonságot tud nyújtani.

A fejlesztés fontos eleme a vizuális támogatás is, hiszen egy autista gyermeknek  minden, ami látható, sokkal több információt nyújt, mint a gyorsan elröppenő verbális közlések. A fejlesztés viselkedéses megközelítéssel dolgozik, mely remek keretet teremthet a beavatkozás  megtervezéséhez, objektív értékeléséhez és  új készségek  tanításához. Mindenfajta oktatás  strukturális formában történik, ezzel a biztonság érzete nő a gyermekekben.

A szülők kiemelt szerepe

A hatékony módszerek zömére igaz, hogy kiemelt szerepet ad a szülőknek. Elsőként azt szeretném nagyon világossá tenni, hogy az autizmus kialakulásában a szülői magatartásnak, személyiségnek bizonyítottan semmilyen szerepe nincs. Mégis sok szülő bűntudatot érez, felelősnek érzi magát gyermeke fejlődési zavara miatt. A zavar kialakulásában semmi szerepe nincs a szülőnek, ám a fejlesztésben annál nagyobb szerep hárul rá. Mivel a gyermekeknek mindig fontos a megnyugtató és biztonságos közeg, valamint a fejlesztés, gyakorlás nem korlátozódhat csupán az iskolára, ráadásul az elsajátított kommunikációs vagy egyéb segítő eszközökre minden helyzetben szükség lehet, így a szülők, családtagok bevonása és rendszeres támogatása nélkülözhetetlen. A különféle szülői tanfolyamok, otthoni tréningek, egyéni tanácsadások segítenek a szülőknek, hogyan legyenek hatékony segéd-terapeuták. Nagyon fontos a szülők megfelelő  támogatása, hiszen a  magára hagyott szülők őrlődnek, bűntudatuk egyre nő.