Kutatások
	Az autizmus kutatásának ugrásszerű fellendülése az 1960-as évektől kezdődött, prof. Michael Rutter , dr Lorna Wing és prof. Eric Schopler munkásságával. Míg jellegzetes tünetei miatt könnyen diagnosztizálható, okai nem tisztázottak. Egyrészt az idegrendszert ért károsító hatásokat feltételezik. A genetikus meghatározottság is igen erős. Ezt bizonyítja az is, hogy az autizmussal élő gyermekek testvérei között az átlagosnál ötvenszer gyakoribb az autizmus megjelenése.
	Ajánlat
	Nincs megfelelő iskola az autista gyerekeknek A védőoltásokat okolják az autizmusért Az autizmus újabb génjét azonosították

Az autizmus a szociális, a kommunikációs és a kognitív készségek olyan fejlődési zavara, mely áthatja a személyiséget és amely fogyatékos állapotot eredményezhet. Minden tízezer gyermekből 5-25 érintett, s fiúgyermekeknél 4-5-ször gyakoribb az előfordulása, mint lányoknál.
A fogyatékos állapot súlyossága igen tág skálán mozoghat; azaz a súlyos fogyatékosságtól az egyetemi diploma sikeres eléréséig és felhasználásáig minden variáció előfordulhat. Járhat egyéb zavarokkal is (50-60%-ban értelmi fogyatékosság is társul a kórképhez), de megjelenhet magában is.
A kép súlyosságától függ tehát, hogy milyen mértékű támogatásra szorulnak majd további életük során, illetve hogy milyen életvitelt lesznek képesek kialakítani. Minden 100 autisztikus fejlődési zavarban szenvedő  gyermekből körülbelül 5 válik önálló felnőtté; 25-30 jelentős fejlődést mutat, de állandó ellenőrzést és támaszt igényel; 65-70-en pedig állandó ellátásra szorulnak felnőttkorukban is.

Kórkép

A kórkép genetikai eredetű, így már a születéskor is fennáll, a tüneti kép azonban csak később bontakozik ki. A gyanú rendszerint a beszéd megjelenésekor vetődik fel először, s legkésőbb 3 éves kor körül igazolható. Legsúlyosabb formáját 3-5 éves korig ölti. A család a beszéd késői kialakulása és bizarr formája miatt kezd gyanakodni. Ezenkívül jellemző, hogy a gyermek sem szüleivel, sem más gyerekekkel, testvéreivel nem tud érzelmi kapcsolatot kialakítani, a szemkontaktust kerüli, nem tud részt venni a közös játékokban. Viselkedését sztereotípiák jellemzik.

A kórkép lényege károsodás és elmaradás az alábbi három területen:

 - a kölcsönösséget igénylő szociális interakciókban, 
 - a kommunikációban  és
 - a rugalmas viselkedésszervezés területén.

Tüneti kép

A tüneti kép nagyon változatos lehet. Egy-egy gyermeknél nem találjuk meg az összes lehetséges károsodást és elmaradást, és betegenként igen változó lehet a meglévő tünetek súlyossága is. (A szemkontaktus-hiány például csak a legsúlyosabb autistáknál fordul elő.)

Néhány jellemző tünet:

1. Szemkontaktus, mimika, gesztusok csökkenése.
2. A kortársakkal való kapcsolat hiánya.
3. Másokkal való közös öröm keresésének hiánya (például nem mutatja meg a játékait).
4. Érzelmi kölcsönösség hiánya.
5. A beszédfejlődés késése, illetve az azt pótló gesztikuláció elmaradása (azaz nem is látszik, hogy próbálja magát megértetni non-verbális jelekkel).
6. A beszéd adekvát, de csökkent mértékű.
7. Sztereotip nyelvi fordulatok, sajátos egyéni nyelvezet, saját szavak kitalálása, szavak ismételgetése.
8. Spontán fantázia hiánya, szimbolikus játék hiánya.
9. Sztereotip ismétlődő mozgások (például ujjak csavargatása, furcsa kézmozdulatok, kezek dobálása, repkedő kézmozgás, lábujjhegyen járás, ugrálás, saját tengelye körüli forgás).
10. Tartós belefeledkezés tárgyak részleteibe.
11. Az érdeklődés, aktivitás és játék területén: szokatlan, sztereotip, ismétlődő tevékenységek, hobbik.
12. Rugalmatlan ragaszkodás az állandósághoz, a megszokotthoz vagy bizonyos rituálékhoz (például nem hajlandó új ruhát fölvenni, mindig ugyanott kell ülnie, ugyanott kell átkelnie az úttesten).
13. Csökkent fájdalomérzékelés, emiatt saját maga bántalmazás (például a fej falba ütése).
14. Magány szeretete, szűk körű érdeklődés.
15. A szenzoros viselkedés furcsaságai (például szagolgatás, vizuális ingerek keresése).
16. Idegenekkel gátlástalanul elfogadó vagy kedves.
17. A veszélyeket nem ismeri fel (például lelép az autó elé, leül a sínekre).
18. A frusztráció és félelem kapcsán jelentkező düh- és szorongási rohamok.
19. Szűk körű, sztereotip érdeklődés (például születési dátumok, rendszámok, lakcímek, telefonszámok).

Mivel az autizmus minden értelmi szint mellett előfordulhat, és gyakran társul más fogyatékossággal, fejlődési zavarral is, a klinikai kép igen sokféle lehet. Sok függ az autizmus súlyosságától, az értelmi szinttől, az egyéb fogyatékosságok súlyosságától és a gyermek személyiségétől is.

A kórkép nem betegség, hanem fejlődési zavar, így orvosi értelemben nem gyógyítható, de különböző fejlesztési programokkal szép eredmények érhetők el a nehézségek kompenzálásában és a szociális beilleszkedésben. Minél korábban kezdődik a fejlesztés, annál jobb eredményre lehet számítani. Ugyanakkor a korai kép alapján a prognózisra nem lehet következtetni. Némi támpontot adhat a gyermek tesztekkel mért intellektusa és a beszédfejlődés üteme.

Dr. Kovács Dóra pszichiáter

[origo]