A gyermekpszichológusok válaszolnak
	Segítségre van szükséged? Fordulj gyermekpszichológus szakértőinkhez bizalommal! A beérkező leveleket csak tanácsadóink olvashatják el. Az olvasói levelekben felvetett problémát és a pszichológus válaszát - a levélíró azonosíthatóságára utaló adatok titkosításával - szerkesztett formában megjelentetjük ezen az oldalon, amennyiben ennek ellenkezőjét nem kéred tőlünk. Ezért amikor írsz, jelezd, hogy hozzájárulsz-e leveled és a válasz megjelentetéséhez, vagy pedig olyan bizalmas kérdésed van, amelyre kizárólag személyes választ vársz. Pszichológusaink minden levélre válaszolnak. Ha egy héten belül nem kaptál választ, küldd el még egyszer a leveled, kérjük figyelj a cím pontos megadására is, ahova a választ várod! Ide írhatsz nekünk
	Ajánlat
	Pszichológus szakértőnk legutóbbi írásai: Válnak a szülők Kontroll és dacreakció A lidércnyomásról Rémálmok gyötrik a gyereket? Kényszerpihenő az oviban Hogyan altassam el? Legyél te is sikeres szülő! Legyen humorod és türelmed!
	Hirdetés
	Biztonság a kicsiknek! Szezonális lakásajánlatok!

Kisfiunk nagyon érzékeny teremtés, kérdésem egy tegnapi eseménnyel függ össze, amikoris oviba mentünk érte. Három óra tájban szoktam érte menni, ekkor épp öltöztek, és hallom, hogy nagyon sír, mire megkérdeztem az ovónőt, hogy mi a gond. Az óvónő elmesélte, hogy az egyik kislányért korábban jöttek, és a kisfiam akkor kezdett el sírni, amikor ezt a kislányt elvitték. Ennyire még soha nem láttam sírni, hisz tudja is, hogy mindig elmegyek érte az óvodába, sőt a biciklijét is viszem neki. Amikor kérdeztem tőle, hogy miért sír, azt felelte, azért, mert nem ő érte jöttek elsőnek. Egyfolytában sírt hazáig, így még soha nem viselkedett, vígasztalhatatlan volt.

Kedves Levélíró!

Amikor a gyerekek sírnak, rossz érzéseiket fejezik ki valamilyen formában, és ez mindig egy nagyon erős jelzés a szülő számára, hogy a gyerek fél, valamiért nem érzi magát biztonságban.

Biztosan éreztétek ti is a kisfiatok sirásán, hogy ez nem hiszti, ez valóban belülről jön, és fontos neki. Ilyenkor nincsen semmi más teendő, mint megnyugtatni őt. Hogyha előfordul még ilyen, akkor szeretgessétek, babusgassátok, érezze az érzelmi támaszt - ne aggódjatok amiatt, hogy majd máskor is cirkuszolni fog. Nem fog, ha meglesz a belső biztonságérzete, és azt abból meríti, hogy ti értitek, megértitek őt.

Ha szeretgetéssel, babusgatással megnyugtattátok, lehet beszélgetni vele arról, hogy mi bántja - elmondani neki, hogy értitek, hogy rossz neki, ha látja, hogy másokért már korábban mennek az oviba, de higgye el, ti is siettek, amennyire csak tudtok. Nektek is hiányzik ő napközben, ti is rengeteget gondoltok rá, és nagyon várjátok, amikor megpillantjátok az oviban. Mindig, mindig érte fogtok menni, nem kell félnie-  csak kéritek, hogy ezt várja ki türelemmel, ne szomorodjon el, mert akkor ti is nagyon szomorúak lesztek.

Fontos, hogy kifejezhesse, ha rossz neki valami, hogy elmondhassa nektek, ha bántják dolgok - nem kell arra szocializálni, hogy elhallgassa, szégyellje a félelmeit, negativ érzéseit. Fogadjátok el, ha őt bántja, ha más gyerekért korábban mennek, jogos is mindaz, amit ilyenkor érez! Inkább próbáljátok megfogalmazni neki, mi is zajlik benne ilyenkor:  irigykedik, vágyakozik, nő benne a félelem, hogy mi lesz, ha mégsem mentek érte. Ezzel szavakat adtok neki az érzelmek kifejezésére, és később nem sírni fog, hanem el tudja majd mondani, mi zajlik benne, ráadásul azzal, hogy átéli, hogy ti megértitek őt, nagyon megnő az érzelmi biztonságérzete, kiegyensúlyozottabb lesz. Segitsetek neki, ne kelljen egyedül megküzdenie ezekkel az érzésekkel!

Minden jót kivánok nektek!

Zita