|
Részlet az egyik olvasói levélből, mely sok kismama aggodalmát tükrözi:
"34 hetes kismama vagyok, s egy ideje nem bírok szabadulni a gondolattól, hogy a kisbabának a nyaka köré tekeredik a köldökzsinór. Azt szeretném megtudni, van-e olyan körülmény, ami ennek előfordulását gyakoribbá teszi, illetve, hogyan lehet ezt elkerülni? Ultrahangos vizsgálattal ezt meg lehet állapítani?"
A terhesség kilencedik hónapjában a köldökzsinór normálisan 35-70 cm hosszú. Egyik vége a magzat köldökében, másik vége a méh falához tapadó lepényben van. A kettő közötti távolság a méhben csupán néhány centiméter. A méhen belüli biztos összeköttetéshez ez is elegendő lenne, de a megszületéshez minimum 35 centiméterre van szükség.
A magzat, aki szabadon lebeg a magzatvízben, a hosszú köldökzsinórt magára tudja tekerni és kis ügyeskedéssel akár hurkot is tud rá kötni, vagy ha a zsinór a válla felé kerül, egy mozdulattal akár a nyakára is csavarhatja. Minél hosszabb a zsinór és minél több a víz, annál gyakoribb ez a jelenség. Megszületéskor az esetek 15-30%-ban van a köldökzsinór így-úgy megcsavarodva a magzat nyakán, azaz minden harmadik-negyedik szülésnél.
A köldökzsinórban három ér fut: két artéria és egy véna, a magzat lényegében ezen keresztül lélegzik, mert az anya vérkeringéséből így jut oxigénhez. A köldökzsinór anyagát egy rugalmas vastag kocsonya képzi (Wharton - kocsonya), ami megvédi a köldökzsinórban futó ereket attól, hogy a méhben szokásos események (magzatmozgás, méhösszehúzódás) hatására az erek összenyomódjanak és az oxigénellátást zavarják. Ha tehát a köldökzsinór a baba nyakára csavarodik azzal egyáltalán nem fojtja meg a szó eredeti értelmében a magzatot, hiszen az nem lélegzik. Baj akkor lehet, ha a köldökzsinór megtörik és a vérkeringésáben zavar keletkezik.
Ennek leggyakoribb oka, ha a magzat, többszöri átbújással csomót köt a zsinórra és azt valahogy nagyobb erővel meg is húzza. 2-3000 szülésből talán egyszer fordul elő ilyen eset, és sajnos semmilyen módszer nincs, ami az ebből fakadó oxigénhiányt előre jelezné, a 4D ultrahang sem.
Azt megmutatja, hogy a magzat nyakán van-e a köldökzsinór, de az elmondottakból következik, hogy ez semmilyen veszélyt nem jelent, hiszen ott nem tud megtörni, csak akkor, ha többször csavarodik a magzat nyakára.
Ultrahanggal is csak akkor látható a csavarodás, ha éppen akkor készül a felvétel. A szokásos 38 hetes vizsgálatnál esetleg még nincs ott, másnap már igen.
A téma nem újkeletű, lássuk hogyan válaszolta meg ezt a kérdést egy amerikai babamagazin szakértője: "Az ultrahang-vizsgálattal néhány esetben felismerhető a köldökzsinór-csavarodással járó komplikáció, de általában nem. (...) További problémát jelent azoknak a terhes nőknek a folyamatos megfigyelése, akiknél az ultrahang-felvételen a köldökzsinór a baba nyaka körül látható. A magzati halál ilyen esetekben valószínűleg gyorsan bekövetkezik, ezért azt gondolom, hogy nincs más útja a probléma megelőzésének, mint a folyamatos kórházi ellenőrzés. Ez viszont naponta közel ezer dollárba kerül betegenként, és tekintettel arra, hogy a terhességek 10-15%-ban a köldökzsinór a magzat nyakán van, gyorsan belátható, hogy ez hatalmas összeg lenne, ráadásul a 15%-ból nagyon ritkán fordul elő magzati elhalás. Mindent összevetve tehát, jobb ellenőrzésre van szükség a helyzet megoldásához."
Ez persze jellegzetesen amerikai megközelítése a dolognak, de a szakmai rész egyértelmű: nagyon ritka az a magzati károsodás, mely a köldökzsinór-komplikációk terhére írható, jóval ritkább mint ahogy az itthoni gondolkodásban rögzült. És ezzel magyarázható a másik dolog, amire érdemes odafigyelni: az amerikai kollégának meg sem fordul a fejében, hogy császármetszést javasoljon, ha a köldökzsinór az ultrahang-felvételen a magzat nyaka körül látható.
Dr. Csákány M. György
|