|
Selma H. Fraiberg Varázsos évek c. könyvében egy nagyon tanulságos és megragadó mesét mond Frankie-ről, akit a szülei nagyon körültekintően óvtak minden "káros" élménytől.
Egyszer volt, hol nem volt "Volt egyszer egy kisfiú, úgy hívták, hogy Frankie. Ezt a kisfiút a modern, tudományosan nevelt gyermek mintapéldányának szánták a szülei. Szakemberek írásait tanulmányozták, előadás-sorozatokat hallgattak, és a gyermeknevelés minden divatos elméletében és gyakorlatában kiművelték magukat.
Tudták, hogy az első években miként alakulnak a félelmek és a neurotikus tünetek, ezért legjobb szándékuk szerint azon fáradoztak, hogy gyermeküket megóvják a szorongástól és a neurotikus bajoktól - amennyire persze világunk megengedi.
Így aztán Frankie szoptatása, elválasztása, szobatisztaságra szoktatása a megfelelő időben és a megfelelő módon történt. Fejlődése előre kiszámított legmegfelelőbb időpontjában gondoskodtak nevelőnőről, aki ügyelt rá, hogy megkímélje a megrázkódtatásoktól. Természetesen tudományos módszerekkel készítették fel kistestvére jövetelére is. Szexuális nevelése őszinte és alapos volt.
Frankie szülei a szorongás lehetséges forrásait jó előre számításba vették, és ezeket átgondolt terv szerint kiiktatták. A gyermekverseket és -meséket átrostálták és megvizsgálták: így az egér sohasem vesztette el a farkát, az óriások emberhús helyett levegővel és szeretettel táplálkoztak, a boszorkányok és gonosztevők veszélytelen varázslással foglalkoztak, és egy kis intés vagy gyengéd dorgálás után gyorsan megjavultak.
Senki sem halt meg a mesevilágban, de Frankie világában sem. Amikor Frankie papagája megbetegedett és kimúlt, tetemét eltüntették, és gondoskodtak az utódjáról, még mielőtt Frankie délutáni alvásából felébredt volna.
Ilyen és hasonló óvintézkedések mellett Frankie szülei képtelenek voltak megérteni, mi oka lehet a szorongásra ennek a gyermeknek. Márpedig Frankie szorongott.
|