Van előnye is annak, ha a szülő meg van győződve arról, hogy tudja, miért sír a baba. Mi most mindent a fogzásra fogunk. Mici elég sokat sír, és néha nagyon nehéz jókedvre deríteni. Hiába vesszük fel, hiába bohóckodunk, sőt néha még a cici sem használ.

Régen ilyenkor tanácstalanok lettünk volna. Most viszont, amióta "kiderítettük", hogy Mici biztosan fogzik, már sokkal kevésbé aggaszt minket egy kis bőgés. "Jön a foga" - hangzik el napjában kétszer-háromszor, és már megyünk is fogzseléért. Attól aztán vagy megnyugszik, vagy nem. De ha Mici nem is, mi mindenképpen. "Biztosan nagyon beindult a fog" - mondogatjuk.

Pedig őszintén szólva most már nem vagyok benne biztos, hogy tényleg meg van duzzadva az ínye. De mindegy, mert ameddig elhisszük, hogy a foga miatt nyűgös, legalább emiatt nem kell aggódni.
Minden kispapának javaslom: ha a babának rossz a napja, de nem fázik, nem éhes, és nem unatkozik, akkor fogja a fogra.