Mitől függ?
	A gyermekágyi depresszió előfordulási gyakorisága nem függ az anya életkorától, gyermekei számától.
	Ajánlat
	Meg tudjuk-e védeni gyermekünket a szorongást kiváltó élményektől?

Nyugalom

A jelenség nem is olyan ritka, mint gondolnád. A depresszió egyértelműen diagnosztizálható tünetei jellemzik szülés után a nők tizenöt százalékát. A szakértők egy része úgy véli, hogy a kismamák szülés utáni búskomorságának evolúciós okai vannak.

Ed Hagen, a University of California kutatója, különböző országokban végzett, több éven át tartó vizsgálatok eredményit hasonlította össze, és egészítette ki saját megfigyeléseivel. Megállapította, hogy a gyermekágyi depresszió  egyetemesen a nők közel egy hatodát érinti a világon, függetlenül nemzeti hovatartozástól, kulturális, és szociális háttértől. Tanulmányából az derül ki, hogy annál nagyobb valószínűséggel válnak az anyák depresszióssá, minél kevésbé vélik egészségesnek gyermeküket.

Hagen kutatásai azt igazolták, hogy a stratégia működik: a szülés utáni depressziótól szenvedő anyák családtagjai sokkal több energiát fordítanak a csecsemőre, mint az egészséges anyák családtagjai. A kutató klinikai megfigyelései azonban arra is rávilágítanak, hogy azok a születendő gyermekük egészségéért aggódó terhes nők, aki még a szülés előtt meg tudták osztani aggodalmaikat környezetükkel, és akiket előre biztosítottak családtagjaik a várható támogatásról, sokkal ritkábban betegedtek meg.

Többféle depresszió

A gyermekágyi depresszió kialakulásának alapvető okait és mechanizmusát tekintve nem érdemes különválasztani a gyermekágyi depressziót és az egyéb depresszióformákat.

Mint minden testi és lelki betegség esetén a depresszió hátterében is soktényezős oki folyamat szerepel. A fertőző betegségek kialakulásának meghatározásával párhuzamot állítva: a kórokozó, a külső, környezeti hatások és az adott személy érzékenysége, fogékonysága határozzák meg, hogy kialakul-e az adott betegség vagy sem.

Bár ismételten felmerül annak lehetősége, hogy a depressziót vírusok okozzák, illetve szerepet játszanak a kialakulásában, biztató eredményeket értek el a vírus ellen ható gyógyszerek alkalmazásával, az ezzel kapcsolatos vizsgálatoknak egyelőre nincs olyan eredménye, amely eszközül szolgálna a gyakorlatban a depresszió megelőzésében vagy kezelésében.

Vannak olyan életszakaszok, amikor a stresszt okozó hatások fokozottan vannak jelen, és amelyek az emberek nagy része számára jelentenek pszichés terhelést. Ezért van az, hogy a depresszió előfordulása bizonyos életszakaszokban olyannyira jellegzetes, hogy külön nevet is kap ez alapján a betegség, pl. időszaki depresszió és ilyen a gyermekágyi depresszió is.

Azok a nők, akik gyermekágyi depresszióban szenvednek, erős, vagy nagyon erős szomorúságot, félénkséget, vagy elkeseredettséget éreznek. Ez a nyomott hangulati állapot megakadályozza őket a napi tevékenységek elvégzésében. Sok esetben a legkisebb döntési szituációk is súlyos gondot okozhatnak (pl. milyen ruhát adjon gyermekére, ha kiviszi a levegőre, mert kisütött a nap, de még hideg van stb.).