Elsősorban a férj az apa
	Amennyiben a gyermek születésekor, illetve a fogamzási idő egy része alatt az anya házassági kötelékben állott, a gyermek apjaként automatikusan az anya férjét anyakönyvezik (még akkor is, ha az anya már a fogamzáskor, illetve az azóta eltelt időben a férjétől különváltan élt.)

Az apasági vélelmek a következők: az anyával kötött házasság, a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, az anya utólagos házasságkötése, a reprodukciós eljárás és az apaság bírói megállapítása. Az apasági vélelmek közötti főbb különbség, hogy amennyiben az anya házassági kötelékben él, automatikusan alkalmazzák az apaság vélelmét (a gyermek apjaként azt a férfit anyakönyvezik, akivel az anya házassági kötelékben áll.) Házasságon kívül született gyermekeknél jöhet csak szóba a többi apasági vélelem alkalmazása. További különbség, hogy a vélelmek közül csak a bírói megállapításnál vizsgálják a biológiai származást.

A családjogi törvény értelmében a gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A családjogi törvényhez fűzött kommentár hangsúlyozza, hogy a fenti vélelem fennálltának primátusa van a többi vélelemmel szemben. Mindaddig, amíg az anyával kötött házasságon alapuló vélelem fennáll, nem kerülhet sor a gyermek igazgatási vagy bírósági eljárás keretében történő apai jogállásának a rendezésére. A házasságon alapuló apasági vélelem automatikus, annak bekövetkezéséhez, alkalmazásához semmilyen külön eljárásra nincsen szükség.

Fontos kiemelni, hogy nem szükséges a köteléknek a fogamzáskor és a fogamzási idő teljes tartama alatt is fennállnia, elegendő, ha csak egy része alatt, illetve a gyermek születésekor fennállt. (Fogamzási időnek a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt időt kell tekinteni, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.)

Kisegítő szabálynak tekinthető, hogy ha a nő a házassága megszűnése után újból házasságot köt, és az újabb házassága fennállása alatt gyermeke születik, a gyermek apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. (Ha ez a vélelem utóbb megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.)

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy amennyiben a házasságon belül született gyermeknek nem az anya férje az apja, az apaság vélelmének megdöntésére peres eljárást kell indítani. A peres eljárás jogerős befejezéséig a gyermek apjának ilyen esetben is a férjet kell tekinteni. Amennyiben a vélelem megdöntése sikerrel jár, és a bíróság megállapítja, hogy a gyermeknek nem a férj az apja, a további vélelmek alkalmazásával (teljes hatályú elismerés, utólagos házasságkötés, apaság bírói megállapítása) kell a gyermek családi jogállását tisztázni.