Kérjük, jelentkezz!
	Keresünk mindenkit, aki eddig megtisztelt minket bizalmával, és beküldte gyermekei emlékezetes mondásait, beszólásait. Gyermekszáj rovatunk immár másféléve szerez örömteli perceket nekünk és olvasóinknak. Ezalatt az idő alatt számos megmosolyogtatóan kedves vagy éppen komolyan elgondolkodtató történet gyűlt össze a szülők jóvoltából. Arra gondoltunk, kár lenne ezeket "veszni hagyni"; összegyűjtenénk őket egy hozzájuk illő kis könyvecskébe, amely nem csak azok számára őrzi meg a kedves mondásokat, akik beküldték, de talán másoknak is vidám perceket szerezhetünk vele. Ehhez azonban szükségük van minden "szereplő" beleegyező nyilatkozatára. Kérjünk tehát minden kedves szülőt és nagyszülőt, akik elküldték nekünk gyerekszáj-történeteiket, jelentkezzenek, hogy felvehessük velük a kapcsolatot, elküldhessük nekik a beleegyező nyilatkozatot, és megszülethessen a könyv, amelyet együtt írunk. Várjuk jelentkezésüket az alábbi e-mail címen: babazo@origo.hu. (Ha postafiókjukban megvan az eredeti levél az elküldöttek között, az is elég, ha azt még egyszer elküldik címünkre.) Köszönettel: a Babázó csapata
	Ide írhatsz:
	Köszönjük! babazo@origo.hu

A kismamák többsége fél attól, hogy nem lesz (mindig) elég teje. Bár ez a félelem az esetek többségében alaptalan, a tej termelődése viszonylag gyorsan igazodik a baba igényeihez, adódhatnak olyan átmeneti helyzetek, amikor a kismama valamilyen okból valóban nem tudja megszoptatni a babát.

Előfordulhat, hogy betegség, trauma következtében valóban szükség lehet egy kis tartalékra. És az is, hogy valami halaszthatatlan elfoglaltság kényszerít minket a cumisüveg-megoldásra. Esetleg annyira fáradtak vagyunk éjszaka, hogy egy alkalommal megkérjük apát, "szoptasson" helyettünk. Bármi álljon is a háttérben, legyünk nyugodtak, a helyzet megoldható - szinte ideálisan is, ha van némi lefagyasztott anyatej-tartalékunk.

Mielőtt azonban eljönne ez a helyzet, és "élesben" is meggyőződhetnénk róla, hogy a baba semmilyen hiányt nem fog szenvedni az étkezésben, amíg ismét szoptatni tudjuk, érdemes tartani egy főpróbát.

A babának ugyanis - ha addig csak szopott - meg kell szoknia a cumisüveget vagy a kiskanalat (ki hogy gondolja helyesebbnek az anyamell helyettesítését), esetleg a fagyasztott, majd felengedett tej ízét; azt, hogy nem anyától kapja a táplálékot, anya távollétét, az új helyzetet. Sok apróság először idegenkedik ettől, mások rögtön elfogadják - de a szülők egészen biztosan nyugodtabbak lesznek majd valódi "szükség esetén", ha tudják, a kicsi akkor is jól fog lakni, ha nem anya szoptatja meg.

Ha próbát tartunk, igyekezzünk úgy alakítani a helyzetet, hogy ne anya adja a tejet - ha lehet, anya ne is legyen a láthatáron. Azt valószínűleg még nehezebb volna megértenie, elfogadni a kicsinek, ha látja, anya ott van, és ő mégsem a megszokott módon, "anyából" szopizhat. Ha véletlenül sor kerül az "éles helyzetre", éppen az lesz a lényege, hogy anya nincs ott.

A lefagyasztott anyatejből a fél évesnél idősebb babáknak is sok finomságot készíthetünk egy-egy étkezésre. Pépesíthetjük vele az első főzelékeket - ilyenkor ügyeljünk rá, hogy ne a forró, hanem a langyosra hűlt zöldségbe, főzelékbe keverjük a tejet, így minden értékes összetevőjét megőrizhetjük.

Készíthetünk belőle gyümölcspépet vagy turmixot is. Életkortól (és étvágytól) függően fél vagy egész banánnal, körtével vagy barackkal turmixolva ízletes tízórait, uzsonnát készíthetünk belőle (édesíteni ne akarjuk, elég a gyümölcs és a tej természetes édessége).

A főzelékek, turmixok adagjához körülbelül 50 milliliter tej szükséges egy-egy alkalommal. Ezért a fagyasztásnál érdemes kisebb és nagyobb adagokat is készíteni; ha issza a baba, 100-150 milliliteres edényekben tárolni, főzelékekhez kisebb adagokat csomagolni.

Ha csak nagyobb adagokat tároltunk, osszuk el a napi zöldség- és gyümölcspürék között, de a felengedett tejet már ne tegyük el másnapra, és ne fagyasszuk vissza.

(Az anyatej tárolásáról szóló cikkünket lásd itt.)