|
A fáma szerint a baba belehalt a szeretetlenségbe. Lehet, hogy ez az egész csupán mese, s egy szó sem igaz belőle, egy dolog viszont biztos: a szeretet hiánya végzetes lehet.
Az újszülött megérkezése körül mindig akkora a sürgés-forgás, annyi a szeretetteljes gondoskodásból fakadó, egymásnak ellentmondó bombabiztos tanács, hogy az újdonsült anyukának főhet a feje, míg kiválasztja a helyes babanevelési, -ápolási utat. És még akkor sem lesz teljesen biztos magában, s cselekvő kezét néha megállítja a kételkedés: vajon jól teszem-e azt, amit teszek?
A szoptatás reneszánsza
Olyan ötven vagy száz évvel ezelőtti, az elmúlt évtizedekben "megdöntött" elv éli most reneszánszát, mint például az anyatejjel való táplálás. Míg a hatvanas-hetvenes években, de még később is, divatjamúltnak és helytelennek ítélték a szoptatást, ma egyre többen ismerik fel az anyatej értékét, a gyermek fizikai és érzelmi fejlődésében játszott rendkívül fontos szerepét.
Bár minden bizonnyal furcsán néznének ránk, de még az is lehet, hogy megszólnának a közszállításban utazók, ha kisbabánkat éppen a buszon vagy a villamoson szeretnénk megszoptatni, egyre inkább teret hódít egy ilyen gesztus természetességének elfogadása.
Ha kisbabánk igénye az, hogy háromóránként szopizzon, akkor vagy otthonunkba zárkózunk, vagy lefejt tejet kap, ha éppen távoznunk kell, ám ekkor fennáll a mellről való leszokás veszélye, vagy kénytelenek vagyunk az utcán, szupermarketben, trolibuszon szoptatni.
Hozzátenném: nem mindenkinek áll rendelkezésére egy nagypapa vagy jóindulatú szomszéd néni, akire nyugodt szívvel rábízhatja kisbabáját, míg halaszthatatlan dolgát intézi. Előbb-utóbb mindenki ráébred, hogy nem feleslegesen tömörülő exhibicionizmus visz rá egy anyát, hogy nyilvános helyen táplálja ily módon csecsemőjét.
Erősödik a tüdeje
A hadd ordítson, erősödik a tüdeje elv szintén megdőlni látszik. Meg a ki bírja tovább játék is, amelyhez hozzátartozik, hogy szakértők állítólag felfedezték, egy baba talán maximum két órát képes egyfolytában sírni. Arról nem szólnak, hogy azután mi történik vele. Szeressük a kisbabánkat, ne hagyjuk magára amikor sír, mert olyankor vagy bántja valami, vagy csupán ránk vágyik, de mindenképpen megnyugtatásra szorul.
Az egyensúlyt - a még szükséges, de nem felkapató babusgatást - magának a szülőnek kell megéreznie, kialakítania, és ehhez egyetlen tanács sem lehet megfelelő, hiszen minden baba és minden mama más és más. Ami egy esetben varázsereju megoldásnak bizonyult, teljesen csődöt mondhat a szomszédban.
Ritkul a fürdetés
Európa legnagyobb példányszámú napilapja, a Bild hasábjain dr. Katrin Siepert hamburgi szakértő azt vallja, hogy a fürdetést illetően a legkorszerubb jelszó: csak egyszer egy héten! A gyakori - még ma is szokásos mindennapi - fürdetés, mindenféle ápolószerekkel megterhelt vízben tönkreteheti a kisbaba finom bőrének természetes savas védőrétegét, legalábbis ezt látszanak igazolni többéves kutatási eredmények. A többi napon elegendő a macskamosakodás, azaz a baba arcát, hajlatait nedves szivaccsal letörölni.
Egyéves korig a babát csupán tiszta melegvízzel mossuk, ajánlják. Az én decemberben lesz két esztendős Ákosom imádja a vizet, imád pancsolni, fürdeni, akár a mosogatókagylóban heverő zsíros tálban felgyult vízben. A kádból mindaddig nem hajlandó fülsiketítő tiltakozás nélkül távozni vagy kiemelni hagyni magát, míg az utolsó kis tócsa le nem folyik. A nyári kánikulában nemhogy mindennap, de naponta kétszer vagy háromszor is lezuhanyoztattam.
[origo]
|