|
Szegénykének nyugalomra, csendre van szüksége, később arra, hogy bámészkodjon és próbálgassa a testét - ehelyett ott találja magát egy emberekkel telezsúfolt, rém meleg, hangos és idegen helyen, ahol még csak nem is heverészhet kényelmesen és időnként leöntik sörrel, fagyival, ha pedig bevisszük az emberekkel teli medencébe, nemcsak halálra rémül, de egy rakás csúnya fertőzést is elkaphat.
Más a helyzet, ha természetes vízpartra megyünk, vagy olyan kivételes strandot találunk, ahol árnyék is van, csend is.
De azért vízközelben lenni jó, a babának is. Közismert a napfény jótékony hatása: erősíti a csontokat, egyes bőrbetegségeket gyógyít, védetté teszi a szervezetet, és megtelünk tőle energiával. Csakhogy az ózonréteg vékonyodik, az élő szervezetekre oly veszélyes ibolyántúli sugarak is egyre inkább elérnek bennünket. Ráadásul a jóból is megárt a sok.
A leégéshez vagy a napszúráshoz a gyerekeknek 10-20 perc is elég, főleg, ha világos bőrűek vagy világos hajúak.
Szabadban való tartózkodásra a legalkalmasabbak a kora délelőtti órák, kb. 11 óráig - és persze a délután 15 óra utáni része, amikor a nap már nem éget. A kicsik ruházata legyen bő, szellős, pamut alapanyagú és lehetőleg fehér, ami vissza is ver valamennyit a sugarakból. Elengedhetetlen a könnyű sapka, kis kalap vagy ha van, napernyő. A legkisebbekkel így is érdemes az árnyékosabb részeket választani, hiszen az ő bőrük a legérzékenyebb.
Mivel életveszélyes a kisbabával nagy vízbe menni, érdemes vinni neki kis műanyag lavórt, hadd pancsoljon abban. Ha már nagyobb, mehet a gyerekmedencébe, de állandó szülői felügyelettel, persze (nem véletlen, hogy az anyukák háta van nyaranként leégve: gyakorlatilag földig görnyedve töltik minden idejüket a bokáig érő vízben). A közös medence meglehetős hátránya, hogy valamelyik pici biztosan belepisil - pedig lehet már kapni strandolós pelenkát, igaz, nem olcsón.
Valószínűleg egyébként ki lehet bírni két-három évet a szülőknek úgy, hogy nem mennek strandra: az, hogy lavórban cipeljék a gyereknek a vizet és állandó frászban legyenek, egyszerűen nem éri meg.
Török Mónika
|