Ikerterhesség
	Normál körülmények között átlagosan minden nyolcvanadik terhesség iker-szülés, és minden hatezer-négyszázadik hármas-iker.
	Ajánlat
	Viszonyaink a pocakkal Szülőszoba-szótár A-F Szülőszoba-szótár G-I Szülőszoba-szótár J-NY Szülőszoba-szótár O-Sz Szülőszoba-szemle Fül-orr-gégészünk: Dr. Benedek Pálma Nagyszülők csatasorban Ne versenyezz a világgal Sportoljunk okosan Az ő nyelvükön Ajándék, munka, mártíromság Szülés előtti félelmek 2. Családtervezés Mickey és Minnie a jégen

Az utóbbi húsz évben különösen a megterméke- nyítési kísérletek következtében jelentős mérték- ben megnőtt az ikerterhességek száma. Normál körülmények között átlagosan minden nyolcvana- dik terhesség iker-szülés, és minden hatezer-négyszázadik hármas-iker. A három vagy több magzatból álló terhességek nagy része meddő- ség miatt kezelt esetekből származik. Az orvosok rendszerint gyógyszerekkel fokozzák a beérő peték számát, illetve több embriót is helyeznek a méhbe, hogy növeljék a beágyazódás esélyét.

Jóval több ikerfogamzás történik, mint amennyi valójában megfogan. Az "eltűnő iker" szindróma néven ismert esetekben az egyik magzat rendsze- rint elvetél - rendszerint az első harmadban -, és a magzati szöveteket felszívja a másik iker, a méh- lepény vagy az anya, így úgy tűnik, mintha a mag- zat eltűnt volna.

Az ikrek nagyjából egyharmada egypetéjű (mono- zigóta), azaz megegyezik a genetikai állománya, kétharmada pedig kétpetéjű (heterozigóta). Akkor beszélünk egypetéjű ikrekről, amikor egy petesejt- et egy spermiukm termékenyít meg, de a megter- mékenyített petesejt kettéhasad, és két különálló embrió fejlődik ki; ha hármasiker, akkor háromfelé hasad. Az egypetéjű ikreknek vagy közös méhlep- ényük és magzatburkuk van, vagy nem, de mind- egyiknek különáll köldökzsinórja van. Ezeknek a kisbabáknak azonos a genetikai állománya és a neme. Emellett azonos a hajuk és szemük szine, és a vércsoportjuk.

Kétpetéjű ikrekről akkor beszélhetünk, ha pete- éréskor több pete érik meg. Előfordulhat, hogy egy petefészekből kettő, de az is, hogy a két petefé- szekből egyszerre érik egy-egy pete. Mindkét petét más-más spermium termékenyíti meg, így geneti- kailag a kétpetéjű ikrek olyanok, mint bármelyik más testvérpár. Hármas vagy többes ikreknél ezek bármilyen kombinációja előfordulhat.

Létezik az  ikreknek egy rendkívül ritka formája is, amikor az ikrek az anyától ugyanazon, az apától pedig különböző genetikai állományt örökölnek.

Az ikerfogantatás egyik befolyásoló tényezője az anya kora. Harmincöt éves kor után nagyobb az esély az egypetéjű ikrekre, a kétpetéjű ikrek megfoganásának esélye harmincöt éves korig nő, azután már csökken. Ez talán annak köszönhető, hogy a kor előrehaladtával a nők természettől fogva több ovulációt elősegítő hormont termelnek, aminek hatására a petefészkek havonta több petét bocsátanak ki.

Emellett a terhességek számának növekedésével is nő az ikerterhesség esélye, és úgy tűnik, hogy az erősebb termetű, magasabb nők 25-30 százalékkal gyakrabban fogannak ikreket. Ráadásul anyai ágon öröklődhet a hajlam a nem egypetéjű ikrekre. Úgy tűnik továbbá, hogy etnikailag is mások az esélyek: az afrikai anyáknál gyakrabban, az ázsiai anyáknál ritkábban fordul elő. Linha Sao Pedroban, egy brazil településen a legmagasabb az ikerterhességek aránya, ahol minden ötödik terhesség iker-szülést eredményez. Hasonlóan magas arányokat figyeltek meg Igbo-Orában (Nigéria) és Kondindzsiben (Indiában). A hausza nők (Nigéria) körében végzett felmérés szerint ezer terhességre negyven iker és két hármasiker esik, az ikrek huszonhat százaléka monozigóta.

Heterozigóta terhességre annak a nőnek van a legnagyobb esélye, aki a következő feltételeket teljesíti: Nyugat-Afrikából, különösen Yorubából származik, több terhességen túl van, az átlagnál magasabb és testesebb, harminc és negyven év között van.

Egy Németországban végzett felmérés szerint az ikrek második tagja az esetek jelentős hányadában (75,8 %) tizenöt percen belül megszületik.

Gyöngyösi Csilla