Ajánlat
	Amit a terhesség utolsó napjaiban megtehetsz Önkéntes továbbképzés Kismama-diéta Májfoltok a terhesség alatt Nem a méret a lényeg Avassátok magatokat szülővé! A megvásárolhatatlan Top 10 A szükséges tápanyag-csomag Ennyit nem lehet pisilni Terhességi magas vérnyomás A pocak nem akadály Dúla, a segítő asszony Munkahelyi menza pocakkal A méhlepény és szerepei Ajánlások a normális szüléshez Viszonyaink a pocakkal Koraszülött babák Szoptatás - szülés előtt

Test és lélek

Nehéz megtalálni az arany középutat, melyik pillanatban milyen szintű törődés és tekintet az "éppen elegendő" testünknek és lelkünknek. Talán az előbbit a könnyebb meghatározni; testünk jelzései egyértelműebbek is, "követelőzőbbek" is hullámzó hangulataink megfoghatatlan áradatánál.

Vannak, akik rengeteget foglalkoznak testükkel - torna, kozmetikumok, masszázs, megfelelő fehérneműk kiválasztása, stb. -, míg a befele fordulással, az új élethelyzet belakásával, érzelmeik közlésével, feldolgozásával kevesebb időt töltenek.

Mások nagyobb hangsúlyt fektetnek a lelki folyamatokra - meditálnak, "beszélgetnek"babájukkal, feljegyzik érzéseiket, szülésfelkészítő tanfolyamokra járnak, stb. -, ugyanakkor  talán kevesebb figyelmet szentelnek a táplálkozásra, megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, testmozgásra, egy-egy keményedésre, és így tovább.

Természetesen mindenki maga tudja legjobban, mire van igénye és szüksége. Az arányok a kismama személyes preferenciáitól függnek, a fontos az, hogy mindkét "felünkre" - testire és lelkire - egyaránt próbáljanak odafigyelni; ne legyen kizárólagos sem egyik, sem másik oldal.

Oszd meg másokkal!

A jó közérzethez, "egészséges várandóssághoz" ugyanígy hozzátartozik az is, hogy ha már felmértük igényeinket, felismerjük hangulatváltozásainkat, ne higgyük szent meggyőződéssel, hogy ezzel mások is biztosan így vannak.

Próbáljuk megosztani párunkkal, környezetünkkel, mire is van szükségünk - ne várjuk tőlük, hogy gondolatolvasóként minden pillanatban tisztában legyenek igényeinkkel, aktuális vágyainkkal, érzelmi szükségleteinkkel. Hiszen sokszor még magunknak is nehéz megmagyaráznunk, mit is szeretnénk, mitől sírunk vagy nevetünk éppen, és mi milyen reakciót fog kiváltani a következő pillanatban.

Ha ezeket az érzéseinket meg tudjuk osztani környezetünkkel, legelőször is párunkkal, ő is többnek (és jobban) fogja érezni magát, mint egy tehetetlen kívülálló, aki csak elszenvedője, nem tevékeny résztvevője a babavárás izgalmas hónapjainak, családunk születésének.