|
Az első hónap a megtermékenyített petesejt beágyazódásának, a sejtosztódásnak, a fejlődés kezdetének az időszaka. Ilyenkor a pocakon még semmi nem látszik - sőt, egyes kismamák inkább fogynak az első hónapban, különösen, ha a készülődő kis élet erős hányingerrel, hányással ad jelet magáról.
Hat hét után a méh mérete körülbelül egy citroméhoz kezd hasonlítani, két hónaposan egy narancséhoz, három hónaposan egy grépfrútéhoz, négy hónaposan egy sárgadinnyééhez.
Hogy miért fontos a méh mérete? A pocak nagyságát elsősorban a méh és a benne növekvő magzat mérete, a magzatvíz mennyisége és a méhlepény nagysága határozza meg. Ahogy növekszik a magzat - és vele a méh -, úgy látszik meg egyre inkább a pocakon is a növekedés.
De nem elhanyagolható tényező az édesanya testalkata, életkora, hogy hányadik terhességéről van szó, és így tovább. A sportos, feszes hasizmú, első gyermeküket váró fiatal nőknél valószínűleg később lesz "nyilvánvaló" a várandósság, mint az eleve testesebb, idősebb, esetleg sokadik gyermeküket váró kismamáknál.
Bár a közhiedelem számos babonát, "csalhatatlan jelet" tart számon a pocak formája és a gyermek neme közötti összefüggésről, a pocak külső formája nem attól függ, kisfiú vagy kislány lakik-e benne. A forma szempontjából talán következtetni lehet a baba fekvésére, méhen belüli elhelyezkedésére, a hasi izmok állapotára, megfeszülésére, stb., de a gyermek neméről bizony nem sok mindent árul el.
A méretekben az "igazi változás" körülbelül a félidőben, tehát a 20. hét környékén következik be, amikor a pocak elkezd "igazán kerekedni". A méh a növekvő magzattól egyre nagyobb lesz, és alja egyre feljebb helyezkedik el: 24 hetesen még a köldök magasságában, 28 hetesen két ujjnyira a köldök felett, 32 hetesen a köldök és a mellcsont között, 36 hetesen pedig a mellcsont közelében. Az utolsó hónapban aztán újra lefele halad: 40 hetesen a méh alja ismét körülbelül 3-4 ujjnyira a mellcsont alatt helyezkedik el.
Nem csak a méh maga tesz meg "nagy utat" a várandósság alatt, de mint láthattuk, mérete is komoly változásokon megy keresztül. A várandósság előtt ez a körte alakú szerv körülbelül 8 cm hosszú és 5 cm széles, térfogata mindössze 5 ml. A 40. hétre, vagyis a terhesség végére a méh hossza átlagosan 35 cm-re, szélessége 20 cm-re nő, térfogata pedig 4-7 literre nő, a magzatvíz mennyiségétől függően. Ha egy "átlagos baba" súlyát 3500 grammnak vesszük, a terhesség végére a magzatburok súlya körülbelül 600 gramm.
Mindezeket a változásokat nem csak mi magunk követhetjük nyomon, de a fejlődés ütemének ellenőrzése a terhesgondozásnak is alapvető eleme. Ultrahangos vizsgálatokon a magzat méreteinek pontos növekedését is megállapítják, de a nőgyógyászunk, szülészorvosunk tapintással is ellenőrzi a méh méretét, elhelyezkedését. Egyik kezét a hasfalon tartva, másikkal a szülőcsatornában kitapintva követi a méh megnagyobbodásának folyamatát.
A magzat súlygyarapodásának kiemelt fontossága lehet azokban az esetekben, amelyekben a kismama valamilyen betegsége, esetleg a magzat veszélyeztetettsége koraszülésre utalhat, vagy a terhességet mesterségesen kell valami miatt befejezni. Ma már az 500 gramm feletti magzatokat "életképesnek" tartják, mivel a korszerű gépeknek és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ezeknek a babáknak komoly esélyeik vannak az életben maradásra.
|