Kérjük, jelentkezz!
	Keresünk mindenkit, aki eddig megtisztelt minket bizalmával, és beküldte gyermekei emlékezetes mondásait, beszólásait. Gyermekszáj rovatunk immár másféléve szerez örömteli perceket nekünk és olvasóinknak. Ezalatt az idő alatt számos megmosolyogtatóan kedves vagy éppen komolyan elgondolkodtató történet gyűlt össze a szülők jóvoltából. Arra gondoltunk, kár lenne ezeket "veszni hagyni"; összegyűjtenénk őket egy hozzájuk illő kis könyvecskébe, amely nem csak azok számára őrzi meg a kedves mondásokat, akik beküldték, de talán másoknak is vidám perceket szerezhetünk vele. Ehhez azonban szükségük van minden "szereplő" beleegyező nyilatkozatára. Kérjünk tehát minden kedves szülőt és nagyszülőt, akik elküldték nekünk gyerekszáj-történeteiket, jelentkezzenek, hogy felvehessük velük a kapcsolatot, elküldhessük nekik a beleegyező nyilatkozatot, és megszülethessen a könyv, amelyet együtt írunk. Várjuk jelentkezésüket az alábbi e-mail címen: babazo@origo.hu. (Ha postafiókjukban megvan az eredeti levél az elküldöttek között, az is elég, ha azt még egyszer elküldik címünkre.) Köszönettel: a Babázó csapata
	Ide írhatsz:
	Köszönjük! babazo@origo.hu

Az öröklődés rejtelmei

Valószínűleg azóta izgatja a leendő szülőket, vajon kisfiú vagy kislány fejlődik-e édesanyja pocakjában, amióta világ a világ. Számos "csalhatatlan jelet" véltek felfedezni az évezredek során a különböző kultúrákban, amelyek támpontot jelenthetnek a találgatáshoz, de tökéletes biztonsággal általában még ma is csak akkor tudjuk meg gyermekünk nemét, amikor megszületik.

Genetika alapfokon

A nők mindkét szülőtől X kromoszómát örököltek (vagyis két X kromoszómájuk van), míg a férfiak anyai ágról az X-et, apai ágról Y-t kaptak. A két szülő által átadott 23 kromoszóma ebben az egyben tehát eltér egymástól. A spermiumok vagy egy X, vagy egy Y kromoszómát tartalmaznak; a születendő gyermek nemét az határozza meg, melyiket hordozó spermium jut el leggyorsabban a petesejtbe.

Az ivarsejteket kivéve minden emberi sejtben 44 testi és 2 nemi kromoszóma található, melyeken - úgynevezett karokon - elhelyezkednek a gének. Mindegyik gén más feladatok, más jellemzők, tulajdonságok kialakulásáért lesz majd felelős.

A megtermékenyítés, fogantatás pillanatában az apai és anyai ivarsejt génállománya egyesül,és így együtt határozzák meg a születendő kis élet felsorolhatatlanul sok tulajdonságát. A fogantatást követő sejtosztódás során ez a génállomány megsokszorozza önmagát, így a növekvő magzat minden sejtje tartalmazza majd ezt a szülőktől kapott örökséget.

Domináns gének

Előfordulhat, hogy a két szülőtől kapott, ugyanazon feladatért vagy tulajdonságért felelő gének eltérő információkat hordoznak. Egy egyszerű példát említve: apa haja fekete, míg anyáé szőke. Ebben az esetben az úgynevezett domináns, erősebb gén által hordozott tulajdonság "elnyomja" a gyengébbek tulajdonságjegyeit: a szőke hajat a barna, a kék szemet a fekete, és így tovább.

A közös gyermek haja akkor lehet vörös vagy szőke, szeme akkor lehet kék, haja akkor lehet egyenes, és így tovább - vagyis a recesszív, gyengébb gének akkor tudnak érvényre jutni -, ha mindkét szülő annak a génjeit hordozza.

A genetikai tudomány születése

A modern genetika alapjait Gregor Mendel osztrák szerzetestől örököltük. Borsóval végzett kísérletei alapján írta le a XIX. század közepén az öröklődésben szerepet játszó számos faktort, s ezen megfigyelései a XX. században jelentős kiindulópontjai lettek az örökléstan tudományának - ő figyelte meg többek közt a domináns és recesszív gének viselkedését is.

Az emberi szervezetben azonban közel sem minden ilyen egyértelmű. Külső és belső tulajdonságainknak egyelőre nagyon kis hányadát ismerjük ilyen világosan, milliárdnyi egyéb vonásunknak, tulajdonságunknak kialakulását még az öröklődés titka rejti.