Kérdésed van?
	Segítségre van szükséged? Fordulj bizalommal nőgyó- gyász szakértőnkhöz! A beérkező leveleket csak szakértőnk olvashatja el. Az olvasói levelekben felvetett problémát - a levélíró azonosíthatóságára utaló adatok titkosításával - szerkesztett formában megjelentetjük ezen az oldalon, amennyiben ennek ellenkezőjét nem kéred tőlünk. Ezért amikor írsz, jelezd, hogy hozzájárulsz-e leveled és a válasz megjelen- tetéséhez, vagy pedig olyan bizalmas kérdésed van, amelyre kizárólag személyes választ vársz.
	Ajánlat
	A méhszáj mérete Négy kérdés a nőgyógyászhoz Káros-e a vákumos szülés? Többet mutat-e a 4D ultrahang?

A vándor

A petesejt érése végén az őt burkoló kis hólyag (tüsző) felreped és a petesejt kiáramlik a hasüregbe. Ez az ovulatio. A hasüregből a petesejt gyorsan megtalálja az utat és a petevezetőn keresztül megindul a méh felé. A győztes spermium a petesejtet a petevezetőben éri el - a megtermékenyítés tehát itt, a méhen kívül történik. A megtermékenyített petesejt ezután tovább vándorol és a megtermékenyítés aktusa után 4-7 nappal ér le a méh üregébe. Itt megtalálja az előkészített nyálkahártyát és beágyazódik. A vándorlást a petevezető aktívan támogatja:  izomrostjai és a petevezetőt bélelő hám csillószőrei "hajtják" a méh felé a jövő emberét.

Sajnos ez a mechanizmus nem mindig hibátlan. Ha a petevezető anatómiailag nyitott is, működésében (funkcionálisan) még lehet károsodott. Ez olyankor fordulhat elő, ha korábbi gyulladások nem zárták el a petevezetőt (akkor meddőség van), "csak" károsították működését és szűkület jött létre benne; ha egy szakaszon nem működik az izomszövet, esetleg a nyálkahártya károsodott. Ilyenkor létrejön a megtermékenyítés, de a megtermékenyített petesejt nem mozog, vagy nem mozog elég gyorsan és nem ér időben a méh üregébe, hanem megpróbál beágyazódni a petevezetőben.

Miért veszélyes?

A petevezető hámja erre a beágyazódásra pedig csak korlátozottan alkalmas. Az embrió itt is növekedni kezd ugyan, de nincs elég helye, így megrepeszti a petevezető vékony falát és a repedés helyén erős vérzés jelentkezik. A vér aztán a hasüregbe kerül és ha ezt a vérzést semmi sem állítja meg, az anya el is vérezhet, segítség nélkül meg is halhat. Igen, a méhenkívüli terhesség életveszélyes szövődmény, sajnos még ma is évente átlagosan egy asszony meghal emiatt - hazánkban is.

Pedig ez nem volna törvényszerű. Vannak jelek, melyek erre mutatnak és az időben elvégzett, célszerű vizsgálatokkal felfedezhetjük a betegséget olyan korai időszakban, amikor még viszonylag egyszerűen meggyógyíthatjuk.

A méhenkívüli terhesség nem hordható ki, a magzat nem életképes, a petevezető nem alkalmas a terhesség kihordására, ezért a terhességet be kell fejezni. Erre csak egy hasműtét alkalmas: alapesetben a legkisebb műtéti beavatkozás a laparoscopia, ha viszont erős, életveszélyes a vérzés, akkor gyakrabban végzünk hasmetszést.
A műtét során a terhességet el kell távolítani. Erre több megoldás is van: lehet a petevezetőből kiemelni a terhességet úgy, hogy a petevezető megmaradhat (bár teljesen egészséges nem lesz), lehet eltávolítani a petevezetőt (ez a leggyakoribb megoldás) és néha, ha a vérzés régebbi és más szerveket is érint, nagyobb műtétre is szükség lehet.

Mik a méhenkívüli terhesség jelei?

A méhenkívüli terhesség kezdeti jelei semmiben sem különböznek a normál terhességtől: a vérzés kimarad, a terhességi teszt pozitív lesz, és a terhes érzi a szokásos tüneteket is: a reggeli émelygést, emlőfeszülést.
Mivel minden terhesség lehet méhenkívüli is, ezért javaslom, hogy a terhesség felismerésekor ne várjunk hetekig, hanem már az 5. héten jelentkezzünk orvosnál, aki ilyenkor, épp a méhen kívüli terhesség felismerése céljából ultrahang vizsgálatot végez.  Ha a méhben már látható a terhességre jellemző petezsák, akkor a méhen kívüli terhesség lényegében kizárható! Ha ilyenkor méhen kívüli terhesség áll fenn, gyakran még semmilyen tünete nincs. A tünetek általában a 6. héten jelentkeznek és nem feltétlenül jellemzőek.

A leggyakoribb tünet a vérzés. Vérzés a terhesség 6-7. hetében igen gyakori, sokszor fenyegető vetélés jelent, és többnyire a méhen belüli terhesség megszakadásának fenyegető jele. Enyhe, maszatoló, barnás vérzés a jellemző, de ugyanilyen vérzést észlelhetünk fenyegető vetélés esetén is. Szerencsére ilyenkor mindig végeznek ultrahang vizsgálatot és azonnal feltűnik, hogy a méhben nincs terhesség. Sajnos ez sem 100%-os jel, mert ha egy terhesség elhal és kilökődik a méhből, akkor is hasonló az ultrahang kép.

Gyakori az erős, görcsös hasi fájdalom, de ez sem biztos jel, viszont a két tünet (vérzés, fájdalom) csaknem biztosan elviszi a beteget az orvoshoz, aki - ha a fenti tünetek alapján sem biztos a diagnózisban - további vizsgálatokat végez. Elsősorban hormon - meghatározást. A terhességi hormon (HCG) pontos mérése és a tünetek elemzése az esetek 90%-ban megállapítja betegséget és azonnali kezelést tesz lehetővé.

Ismétlődhet-e a méhen kívüli terhesség?

Ezt a kérdést szinte mindig felteszik, akik egyszer már átestek ezen a betegségen, és a válasz nem könnyű. Természetesen senki sincs védve a méhenkívüli terhesség ellen, Magyarországon évente kb. 1500 eset fordul elő.  A műtét után többnyire csak egy petevezető marad vissza, és nem tudhatjuk, hogy az az egy egészséges-e? Iránymutató lehet a terhes előélete (anamnesis), azaz hogy volt-e súlyos nőgyógyászati gyulladása. Ha igen, akkor a következő terhességben nagyobb az esély ismételt méhenkívüli terhességre. Szintén nagyobb az esély, ha a műtét során a kismedencében összenövéseket találunk, mert ez is régebbi gyulladás jele lehet.

A műtétet követően 2-3 hónappal meg lehet vizsgálni a visszamaradt petevezető(k) állapotát, mert ha ez(ek) nem épek, további terhesség csak lombikprogramtól várható. Szerencsére, mivel ilyenkor mind a nő, mind pedig párja egészséges, a lombik program az átlagnál lényegesen gyakrabban sikeres.

Dr. Csákány M. György

[origo]