Mi az az AFP?
	A terhesség 16. hetében válik érdekessé, az anyai vérből vett minta alpján vizsgálják. Az alfa-fetoprotein (AFP) fehérje megjelenése elsősorban terhességben, de egyes daganatok, betegségek esetén is jellemző. Magasabb AFP-érték ikerterhességre, ritkán kóros terhességre utalhat, de az esetek 80%-ában teljesen normális terhesség esetén is előfordul. A vizsgálat célja: Magas AFP-szint esetén további vizsgálatokkal kizárják, vagy bizonyítsák az eltérést (pl. nyitott gerinc). Ha a magas AFP-érték eredetére az ultrahangos vizsgálat sem ad magyarázatot, elvégezhető a magzatvíz AFP vizsgálata is (amniocentézis.

A menzesz kimaradása után két héttel, de legkésőbb a második menzesz kimaradása után érdemes orvoshoz fordulni, aki elvégzi a kötelező nőgyógyászati vizsgálatokat, citológiai és kolposzkópos szűrést, tapintással és ultrahangvizsgálattal megállapítja a terhességet.

Leletet ad a terhesség tényéről és nagyságáról, mellyel a lakhely szerinti védőnőhöz kell fordulni a terheskiskönyvért. Ez azért fontos, mert így a védőnő is értesül a körzetében levő kismamáról. A terhesgondozásba vételnek a 12. terhességi hét előtt meg kell történnie, mert a szülési segélyre csak az jogosult, aki a 12. hét előtt megjelent a gondozáson. A védőnő ekkor vérkép-, vércsoport- és lues-szerológiai vizsgálatra küldi a terhest, majd a leletek birtokában háziorvoshoz kerül a kismama, aki belgyógyászati állapotát, vérnyomását ellenőrzi. Fogorvoshoz is el kell menni, hiszen a terhesség alatt a fogak állapota fokozottan romolhat.

Innentől - ha minden rendben van - terhesgondozásra általában havonta hívják vissza a terhest, a terhesség vége felé egyre gyakrabban, az utolsó hónapban hetente. Minden alkalommal sor kerül a vérnyomás, testsúly, esetleg vizelet-, és vérvizsgálatra.

Az orvos ismét megállapítja a méh helyzetét, nagyságát, és ha a méh növekedése a vártnál kisebb, felmerül a kóros terhesség gyanúja. Ha a méh fejlődése a vártnál gyorsabb, az ikerterhességre utalhat. Bármilyen gyanút igazolhat az ultrahang-vizsgálat.

Magzatvíz-vizsgálat

A 16. és 18. hét között kell elvégezni. A hasfalon átvezetett tűvel mintát vesznek a magzatvízből, amiből biztosan megállapíthatók bizonyos kromoszóma-rendellenességek, pl. nyitott hátgerinc. Előtte ultrahang-vizsgálatot végeznek a magzat és a méhlepény helyzetének meghatározására.

A vizsgálat minimális mértékben mégis növeli a vetélés kockázatát, ezért nem végzik el minden terhes nőnél. Az eredményre 4 hetet kell várni.

Akiknek javasolják:

• 35 év feletti nőknek, mert ekkor ugrásszerűen megnő a kromoszóma- rendellenességek valószínűségének
• Kismamáknak, akiknek a családjában előfordult Down-kór, nyitott hátgerinc, vérzékenység, vagy izomsorvadás.
• Kismamáknak, akiknél a szűrővizsgálat a normálistól eltérő AFP-szintet mutat.
• Kismamáknak, akik már szültek fogyatékos gyereket.

CTG - A kardiotokográfiás vizsgálat

Az ultrahangon alapuló műszer olyan érzékeny, hogy a 10-12 hetes embrió szívének lüktetését is érzékeli és a szívmozgásokkal egyidejűleg hangjeleket ad. Ez a hang fizikai úton létrejött zörej, nem a baba szívhangja felerősítve.

Ultrahangviszgálatok

Az ultrahangos vizsgálat veszélytelen, többször is sor kerül rá a terhesség folyamán. A speciális vizsgálófejből sugárnyalábot irányítanak a kismama hasába, a különböző keménységű rétegekről visszaverődő hanghullámokat képernyőre vetítik. Így láthatóvá válik a méhben fejlődő magzat.

A vizsgálat által:

• meghatározható a magzat kora,
• megmérhető a magzat,
• illetve a magzatvíz mértéke
• kiszűrhető bármilyen látható rendellenesség,
• meghatározható a méhlepény helye, állapota,
• kimutatható az ikerterhesség,
• esetleges rendellenességek kimutathatók a kismama szervezetében,
• pontosan rögzíthető a magzat és a méhlepény helye, magzatvízvizsgálat előtt.